GEBE [e-e] főnév gebét, gebéje [e, e-e] (
tréfás,
gúnyos)
Rosszul táplált, nagyon sovány, gondozatlan ló.
Göthös, nyomorult gebe. Szóláshasonlat(ok):
sovány, mint egy gebe: nagyon s. □ Rangra
nem volt egyforma a társaság, némelyik négy ficánkoló lovon jött, másik két rossz gebén. (Mikszáth Kálmán) || a. (
átvitt értelemben,
bizalmas,
tréfás) Nagyon sovány ember.
Menj, te gebe, zörögnek a csontjaid.