ÁTVÁLTOZÁS főnév -t, -ok, -a
Általában az átváltozik (12) igével kifejezett történés, folyamat; az a tény, hogy vki, vmi átváltozik (vmivé); átalakulás, mássá változás, alakulás.
Lelki, testi átváltozás; a hattyú átváltozása tündérleánnyá; a hernyó átváltozása lepkévé; a tőkés társadalom átváltozása szocialista közösséggé; a víz átváltozása gőzzé; gyökeres, nagy átváltozáson megy át v.
keresztül. □ Minden átváltozás csak valamelyes idő leforgása után lehet hasznos. (Széchenyi István) A kert is nagy átváltozáson ment keresztül. (Jókai Mór) A teljes élet harmonikus folyamat
Átváltozás mint az ebihalnál, a születésen túl már nincs. (Móricz Zsigmond) || a. (
vallásügy) A misének az a része, amikor <a katolikus vallás tanítása szerint> a kenyér és bor átváltozik Krisztus testévé és vérévé.
Átváltozásra csengettek.