ÉJJELENKÉNT  [e-ë] határozószó éjjelenkint [e-ë] (
túlzó is)
Hosszabb időn át, általában minden éjjel (1). 
Éjjelenként felriad. Éjjelenként hívják telefonon. □ Holdvilágos éjjelenkint 
 Fehér sulyka messze villog. (Arany János) || a. (
ritka) Egy-egy éjszaka lefolyása alatt. 
Éjjelenként legfeljebb egy-két órát alszik. Éjjelenként ötször is fölkeltik.