LÉLEKHARANG főnév (
vallásügy)
Kis harang, amellyel temetéskor v. akkor harangoznak, amikor vki meghal; ezt használják esti ájtatosságok alkalmával is. →
Megkondítja a lélekharangot vmi felett; → megkondul vki, vmi felett a lélekharang. Meghalt valaki, a lélekharanggal csendítenek. □ Mindenfelé, mint a lélekharang, Bús csendüléssel hull a tört acél. (Vörösmarty Mihály) Még ki sem sarjadzott holt hitvesem hantja, Még alig kondult el a lélekharangja
(Kiss József) || a. Ennek a hangja.
Idehallani a lélekharangot.