AGANCS főnév -ot, -a
A szarvas és a vele rokon állatok hímjeinek fején levő szarvszerű csontos képződmény, amely évenként leválik, és egy-egy ággal gyarapodva újra kinő. →
Hatos agancs; → hullott agancs; → koronás agancs; → nyolcas agancs; → tízes agancs; → villás agancs; az agancs szára, töve; agancsát → hullatja. □ A pompás szarvasok ág-bogas agancsai
meg sem rebbentek az emberi közelléttől. (Jókai Mór) A nyár heve
megérleli a hatalmas agancsot
akkor érzi a szarvas, hogy eljött az ő ideje is a hódításra. (Bársony István) || a. A hímszarvas v. más agancsos állat lefűrészelt v. lehullott s a homlokcsonttal együtt kikészített teljes agancsa mint faldísz.
A vadászlak falát hatalmas agancsok díszítették. □ Mindenféle csodadolgok voltak a Döme bácsi belső szobájában
nagyszerű agancsok és egy kagyló, amiben a tenger zúgása hallatszott. (Babits Mihály)
- Szóösszetétel(ek): 1. agancsfogantyú; agancsnyél; 2. szarvasagancs.
- agancstalan.