Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

TÁMAD ige -tam, -t, v. -ott, -jon
  • I. tárgyatlan Keletkezik, létrejön, feltűnik.
  • 1. Ismeretlen okból v. váratlanul keletkezik; rövid idő alatt kialakulva hirtelen szemünk elé tűnik, érzékelhető valósággá válik. Hirtelen szél, tűz, zivatar támad. Egyszerre szélcsend támadt. □ Hűs szél támad onnan felül, Zúgó szárnyán sötét köd ül. (Kisfaludy Károly) Fölöttünk sötét felhő Támadott, mely elborítá A holdfényes éjtszakát. (Petőfi Sándor) Fújta fejét a szellő is, mely kora hajnalban támadni szokott. (Tömörkény István) Mikor éjjel eső támad, a… cserepekről szerencsésen lecsurog a földre. (Gelléri Andor Endre) || a. <Vmely ártalmas hatás következtében> keletkezik, érezhető, látható lesz. Daganat támad a nyakán; kelés támad a kezén. □ Tályog támadt a lábán. (Mikszáth Kálmán) Valami daganat támadt a torkában. (Gárdonyi Géza) Az ura köhögni kezdett, alattomos, kis lázai támadtak. (Kosztolányi Dezső) || b. <Vmilyen feszült v. zajos állapot> rendsz. gyorsan, váratlanul kialakul; keletkezik, ered. Ellenségeskedés, harag, neheztelés, viszálykodás támad. Parázs vita támad. □ De imé hirtelen a pesti oldalon Nagy örömzaj támad és nagy riadalom. (Arany János) A tanyában zaj és sikoltozás támad. (Tömörkény István) Élénk szóváltás támad köztük. (Kuncz Aladár) Tolongás támadt, s amint a zaj csökkent, szűrös és gubás betyárok tömege tódult be. (Móricz Zsigmond) || c. <Hír, kedv> kel, kerekedik. Híre támadt, hogy elbujdosott. □ Átellenben az ágy. Réges-régen Lehetett megvetve; Lefekünni beléje nem támad Senkinek is kedve. (Petőfi Sándor) [A hadnagy] egyszer aztán kilencet talált ütni, amire nagy hurrá támadt. (Mikszáth Kálmán)
  • 2. <Gondolat, ötlet vkinek az agyában> hirtelen fölvetődik. Jó gondolata támad. □ Kora délután mentő ötletem támadt. (Kosztolányi Dezső) Útközben… érdekes ötlete támadt. (Karinthy Frigyes)
  • 3. (ritka, irodalmi nyelvben) <Személy> születik. Lesz örököse, támad unokája. (Arany János) || a. (átvitt értelemben) (Új) életre támad: újra élni, fejlődni kezd, (fel)éled. □ Abban a pillalantban, amidőn az öreg életre támadt, a leány felugrott mellőlem. (Jókai Mór)
  • 4. (ritka, költői) Vkiből vmi támad: testi és lelki fejlődése folyamán vki vmely új állapotba jut, vmi válik belőle. □ Rettenetes vitéz támadott belőle, Kalász módra hullt az ellenség előtte. (Arany János)
  • 5. (ritka) Vhonnan megjelenik; kerül, akad. □ [A zárdában] addig maradt a kis leány, amíg évek jártával támadt a számára… hozzáillő vőlegény. (Jókai Mór) || a. (ritka, régies) <Égitest> a látóhatár szélén fölemelkedve láthatóvá válik; fölkel, feltűnik. Támad a nap, a hold. Csillag támad napkeletről. □ Szép jel és szép csillag szép napon támad. (népköltés) Gondolataim mindig visszavisznek keletre, ahonnan támad a fény…, ahonnan támad a nap is. (Jókai Mór)
  • II. Vki vmi ellen fordul.
  • 1. tárgyas Vkit, vmit támad: ellenséges szándékkal mint kezdeményező fegyveres cselekményt hajt végre, vki, esetleg vmi ellen. Nagy erővel támadja az ellenséget. Az ellenség egész nap támadta állásainkat. || a. tárgyas <Néhány állandósult szókapcsolatban:> vmibe támad vkit, vmit: <harcban, küzdelemben> úgy ront rá, hogy vmelyik részét, ill. vmely irányból rombolni kezdi. Derékba támad;hátba támad; oldalba, szembe támad vmely csapatot. || b. (tárgy nélkül) Nagy erővel támad. A sereg eleinte védekezett, azután támadni kezdett. □ Támadt vala Bethlen, ama Gábor öccse, Fejedelmi székből, hogy urát kiüsse. (Arany János) S ha most támadunk, le nem vernek… (Ady Endre) || c. tárgyatlan (Vkire, vmire v. vki vmi ellen) támad: a) <ember, állat> ütni-verni, ill harapni, marcangolni kezd vkit, vmit, v. magatartásával, viselkedésével ilyen szándékot fejez ki vki, vmi iránt. Bottal támadt a szomszédjára. A kutya a csavargóra támadt. A sebzett medve a vadászra támadt. □ Az embernek, kérlek, védekeznie kell. Támadtok? Én is támadok… Semmi lovagiasság. (Kosztolányi Dezső); b) fegyverrel a kezében harcba száll v. szembeszáll vkivel, vmivel. Fegyverrel támad üldözőire. □ Hányszor támadt tenfiad Szép hazám, kebledre. (Kölcsey Ferenc) || d. (sport, játék) (Vkit, vmit v. vkire, vmire) támad: <személy, csapat> küzdelemben győzelemre törve kezdeményező mozdulatokat tesz, ill. magához ragadja a kezdeményezést (vki, vmi irányban v. ellen) Állandóan, erősen, viharosan támad; fejet, futót, kaput v. fejre, futóra, kapura támad. A csapat lendületesen támad. Most a sötét vezér támad.
  • 2. tárgyas (átvitt értelemben) <Szóban v. írásban> rendsz. ellenséges érzülettel erősen kifogásol, súlyosan bírál vkit, vmit. Az egyik felszólaló hevesen támadta a vezetőséget. || a. tárgyatlan Vkire, vmire v. vki vmi ellen támad: vádakat hangoztatva, kifogást emelve szembeszáll vele. Vö: rátámad (2a) Rám támadt minden felszólaló. Kíméletlenül támad az ellenzékre. □ Legelőször is Puk leszidá Heringet: "Az úr vitt, nem egyéb, e nagy kárba minket!…" De Hering lesöpré magárul a vádat Az által, hogy ő meg Czibak ellen támadt. (Arany János) || b. tárgyatlan Vkinek, vkire támad: indulatosan, hevesen kikel vki ellen. Vö: nekitámad, rátámad (2). Durván barátjára támadt, és lepocskondiázta. Nekem támadt, hogy miért nem figyelmeztettem a veszélyre. Ránk támadt, hogy miért árultuk el a titkát. □ Szüleim kegyetlen szavakkal támadtak sokszor egymásra. (Tolnai Lajos)
  • Igekötős igék: előtámad; feltámad; megtámad; nekitámad; rátámad.
  • támadható; támadt.