Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KIÖL tárgyas ige
  • 1. <Kártevő állatokat, élősdieket> egymás után v. egyszerre, nagy tömegben (el)pusztítva teljesen kiirt vhonnan. Ez a szer mindenhonnan kiöli a kártevő rovarokat. A fertőtlenítés kiöli a baktériumokat. || a. <Élősdi növény vmely veteményt> elburjánozva kipusztít. □ A lucernát azonközben kiölte … az aranka. (Mikszáth Kálmán)
  • 2. (ritka, régies) <Embereket> csoportosan, tömegesen megöl; legyilkol. □ Hol a kigyó, mely | Rómát kiölni szándékszik …? (Petőfi Sándor–Shakespeare-fordítás) Abból a házból … kiölték az egykori lakókat. (Jókai Mór)
  • 3. (orvostudomány) <Fogideget> elhalásra kényszerít, érzékenységét megszünteti; elpusztít, elöl [1] (2).
  • 4. (átvitt értelemben) Vmit kiöl (vkiből, vkinek a szívéből, lelkéből, agyából): vmely érzelem, gondolat, törekvés elmúlását, megszűnését idézi elő vkiben, kül. folytonos ráhatással. A helytelen bánásmód kiölt belőle minden becsvágyat. □ S te itt vagy Júlia, mondd, mit keressz itt Hol a halál az örömet kiölte. (Madách Imre) A megsemmisülés érzése kiölt belőlem minden gondolatot és emlékezést. (Kuncz Aladár)
  • kiölés; kiölet; kiölhető; kiölő; kiölt melléknév.