Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

BÁJ
BÁRSONY
BEESTELEDIK
BÚCSÚZTAT
DÓZIS
ELKÉSZÜL
ELMÚLÁS
ELMÚLTA
ELSIRAT
ELTELTE
ELVONULÁS
ENYÉSZET
ÉREZ
FELFOG
HALÁLFÉLELEM
HALANDÓ
HALDOKLIK
HALDOKLÓ
HALÓDIK
HÁTRAMARADT

MÚLÁS [ú v. u] főnév -t, -a Általában a múlik igével kifejezett folyamat, történés; az a tény, hogy vmi múlik.
  • 1. Az a tény, hogy vmely idő(tartam) múlik (2), telik (3). Az évek, az idő, a nap mulandósága. □ Beteg gyógyulását, rab szabadulását, Nem hiába mondják, hogy nehezen várja; | Imre is ugy várta esztendő mulását. (Arany János)
  • 2. Vminek, vmely állapotnak, jelenségnek szűnése. A daganat, a fájdalom, a rosszullét mulandósága.
  • 3. (ritka, költői) Romlás, pusztulás, megsemmisülés. □ Te mikoron nevedet keblem mélyébe leírtad, Mit tettél tudod azt? – gránitsziklába acéllal Vágtál életen át múlás nélkűli betűket. (Petőfi Sándor) || a. (ritka, költői) Elmúlás (2), halál. □ Mulásod könnyü volt és tiszta. (Vörösmarty Mihály) A Hajnal deli gyermeke most érezve mulását, Csüggő karjaival Hajnát még egyszer ölelte. (Vörösmarty Mihály) múlású.