Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (szövőipar) Puha tapintású, finom szövet, amelynek egyik (ritk. mindkét) felületét az alapszövetből szabadon kiemelkedő sűrű, rövid, bolyhos fonalrészek borítják. → Bordás bársony; fekete, piros, zöld bársony. Szóláshasonlat(ok): olyan, mint a bársony: finoman puha, sima. □ Drága karos rengők dagadóra tömve, Bársonnyal bevonva. (Arany János) Hány régi, régi asszony keze érintette a terítők rozsdavörösre fakult bársonyát (Kaffka Margit) Fejem ledőlt a párnám | violaszín bársonyára. (Babits MihályPoe-fordítás)
2. Ebből készült ruha. → Selyembe, bársonyba öltöztet vkit; bársonyban jár; → selyemben, bársonyban jár. □ Az ember most se jobb, maradt a régi, Hajdan nyers bőrben, ma bársonyban, Egymást mint a vadállat marja, tépi! (Tompa Mihály) Ha tested fázik, Két vállad bársonnyal betakarom. (József Attila)
3. (átvitt értelemben, költői) Ehhez hasonló hatást keltő puha anyag, dolog, főleg fű, növényzet. □ Zöld bársonyt ölt a domb, Bimbót tűz keblire. (Vajda János) || a. (átvitt értelemben, költői) Fű, haj, kéz stb. bársonya: bársonyos fű, haj, kéz stb. □ Harmat csillog a gyep bársonyán. (Petőfi Sándor) Lábunk alatt mohák bársonya. (Kuncz Aladár) Hajadnak bársonyát zilálja Az elmúlásnak dúdoló szele. (Juhász Gyula)
4. jelzői használat(ban) Bársonyból való, bársonnyal bevont. □ Kedélyesen ülünk itt együtt e bársony kereveten. (Jósika Miklós) Bársony könyöklőjén lehajolt hozzája. (Arany János) A csillagok egész közelre jönnek, | mint színésznők egy nagy fekete bársony | függöny mögül. (Babits Mihály) || a. jelzői használat(ban) (átvitt értelemben, költői) Kellemesen puha, finom. □ Májusi szép rózsák nyitnak Piros bársony ajakán. (Csokonai Vitéz Mihály) Gyönyörű mezőt lelt, puha bársony rétet. (Arany János) A gyepre éppen langy sötétség szállott, | mint bársony permeteg. (József Attila) || b. jelzői használat(ban) (ritka, költői) Finoman bolyhos; bársonyos. □ Itt | a bársony barack nem mosolyog: | itt élni s halni mindegy dolog. (Babits Mihály)