Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ELMÚLÁS főnév -t, -a (csak egyes számban)
  • 1. Az elmúlik igével kifejezett folyamat; az a tény, hogy vmely állapot, folyamat elmúlik. Az élet, az idő, az ifjúság, a jókedv, az öröm, a szerelem, a tavasz, a tél elmúlása; a betegség, a rosszullét elmúlása. □ Napfogyatkozás jött szeme világára, Melynek elmulását hasztalanul várta. (Petőfi Sándor)
  • 2. (választékos) Halál, enyészet, megsemmisülés. Keletkezés és elmúlás. Csak az elmúlás gondolata aggasztotta. □ Elfáradt szegény, bús, vén vezéretek, Most egy kicsit elbujdosik S megáll az elmulásnál. (Ady Endre) Magyar, köszönj az elmúlásnak, Nincs mit kereskedj már e tájon. (József Attila)
  • elmúlási.