MEGÚJHODIK [g-ú] tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon) (
választékos)
Korábbi (előnyös) alakját, mivoltát, erejét, hatóképességét, szerepét újra visszakapja, ebben a régi formájában újra jelentkezik; megújul (13).
A klasszikus irodalom megújhodott. A betegség után ereje megújhodott. A palota megújhodott romjaiból. || a. Újjá, frissé, fiatallá változik, újjászületik.
A magyar képzőművészet megújhodott. A természet tavasszal megújhodik.