VACSORÁZIK ige -ok, -ol; -tam, -ott; -nék, -nál, -na, -zon, (
irodalmi nyelvben) vacsoráz
- 1. tárgyatlan Vacsoráját fogyasztja. Gyerünk vacsorázni. Ma nem vacsorázik itthon. Már vacsorázott. Nagyon sokáig vacsoráztak. □ Nagybátyámék mindig fél kilenckor vacsoráznak, nagyon pontosak. (Kosztolányi Dezső) Leült vacsorázni. Az asztal felett égett a nagy csillár. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyatlan Vhol, vhogyan, vmikor szokott vacsorázni. Vendéglőben vacsorázik; későn vacsorázik.
- 2. tárgyas Vmit vacsorára fogyaszt, eszik. Mit vacsorázunk? Halat vacsorázik. □ Hányszor vacsoráztunk mink rántott leveskét vagy sült krumplit vajacskával
(Gárdonyi Géza) Egy kis kocsma söntésében
borjúpörköltet vacsoráznak. (Kosztolányi Dezső)
- Igekötős igék: bevacsorázik; megvacsorázik.
- vacsorázás; vacsorázgat; vacsorázó; vacsoráztat.