Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
I. Tevékenységében, cselekvésében, magatartásában nem korlátozott, nem gátolt <ember, állat, közösség>.
1. Az állampolgárt megillető jogokban részes <személy>. Szabad polgár. □ Jogom van s nem oly becses az irhám, | hogy érett fővel szótlanul kibírnám, | ha nem vagyok szabad! (József Attila) || a. El nem nyomott, ki nem zsákmányolt, az állampolgárokat megillető jogokban teljes mértékben részes <személy, közösség>. A szocialista tábor szabad népei; kizsákmányolástól mentes szabad társadalom. A szocialista forradalom eredményeként szabad lett a munkásosztály. □ Ember legyen az ember, Szabad és boldog. (Juhász Gyula) || b. (történettudomány) A feudális társadalomban kialakult gazdasági kötelezettségektől mentes <személy>. Szabad paraszt; szabad hajdú, nagykun. || c. (történettudomány) Szabad királyi város: olyan v., amelyet annak idején a király a megyei és földesúri joghatóság alól kivett, és önkormányzati joggal ruházott fel. || d. Szabad város: a) (politika) olyan független állam, melynek területe csupán egy városra és annak közvetlen környékére korlátozódik. Danzig a két világháború között szabad város volt. b) (történettudomány) szabad királyi város.
2. Idegen elnyomástól mentes, politikai és gazdasági tekintetben független, önálló <nép, nemzet, állam, ország>. □ És valamint boldog Helvetia népe örömmel | Szántja szabad földjét, itt szabad a magyar és víg. (Berzsenyi Dániel) Szabad a magyar nép, szabad valahára. (Petőfi Sándor)
3. (rendsz. állítmányi haszn.) Olyan <személy>, aki nincs fogságban, letartóztatásban. Szabadon → bocsát, enged, ereszt vkit; szabadon van. □ Én ártatlan vagyok; ha volna is vétkem, Bünhődtem már érte, S törvény értelmébe Szabad már személyem! (Petőfi Sándor) Enyhítsd kínunk, ha munkás vagy s szabad, | Elvtárs segítsd a lebukottakat. (József Attila) Meg szerette volna kérdezni, hogy mikor engedik ki. Szabad lesz-e jövő tavaszra. (Gelléri Andor Endre) || a. Kalitkába nem zárt, el nem fogott, fogva nem tartott, mozgásában nem korlátozott <madár, állat>. Szabad madár. || b. Mozgásában nem korlátozott <testrész>. Szabad kezet ← nyer vmiben; szabad kezet← tart fenn magának. Nem szabad a kezem. Az ujjait nem tudta szabadon mozgatni, mert kesztyűben volt.
4. (néha tréfás) Vkihez való kötöttségtől mentes, független. (kissé választékos) Szabad a szíve: nem szerelmes, nincs senkije, akihez szerelmi érzés, kötelék fűzné. Te még szabad ember vagy. Szóláshasonlat(ok): Szabad, mint a → madár. □ Meg kell tennem ön előtt azon nyilatkozatot, hogy szívem már nem szabad. (Jókai Mór)
5. Olyan <személy>, aki vmely meghatározott időben nincs lekötve, elfoglalva, aki a mondott időben ráér. Ma délután még szabad vagyok. Szabad ma este? □ Délután szabadok voltunk. Kószálhattunk az erdőn, a faluban, a patak mentén. (Gárdonyi Géza)
6. (régies) Szabad vkivel, vmivel: olyan <személy>, akinek hatalma van vkin, vmin. □ A grófné tudja, hogy nem szabad éltemmel [= életemmel]. (Arany János)
7. Olyan <személy>, aki belső indítékból cselekszik, aki a konvenciókkal, mesterséges korlátokkal nem törődik. □ Akármi ország és fejedelem igazgatása alatt is tudnék szabad lenni. (Csokonai Vitéz Mihály) Száz éve koldus, de mégis szabadabb minden gazdagnál. (Gelléri Andor Endre) || a. (átvitt értelemben) Ilyen lelkületre, belső indítékra valló <gondolat, érzésvilág>. Szabad eszmék; szabad lélek, szív, szellem. □ Szabad tekéntet, szabad szív, szabad | szó, kézbe kéz és szembe szem, minálunk így szokta a szerelmes. (Katona József) A szabad gondolkozású ellenzék is teljesen és tökéletesen fel volt fordulva. (Móricz Zsigmond)
II. Nem gátolt, nem korlátozott <cselekvés, tevékenység, magatartás, folyamat>.
1. Olyan <cselekvés, folyamat>, amelynek nem áll útjában akadály, ill. amelyet ellentétes erők, törekvések nem gátolnak; nem akadályozott. Szabad átjárás; szabad átvonulás az ország területén; szabad bejárása van vkihez: korlátlanul, minden formaság nélkül, bármikor bemehet vkihez; szabad járás ←; szabad bemenet, fejlődés, kutatás; szabad vallásgyakorlás, véleménynyilvánítás; szabad elvonulás ←; szabad folyást ← enged vminek; szabad mező v. tér nyílik vmire: minden lehetőség nyitva áll vmely cselekvésre; szabaddá teszi az utat vmi előtt: fejlődését, lefolyását elősegíti; szabadon rendelkezik vmivel. □ Közös értelem lőn, feladni a várat Szabad elmenésre, ha kegyelmet várhat Mind az egész őrség csupasz életével. (Arany János) Szabad folyvást engedett elragadtatása kifejezéseinek (Jókai Mór) || a. (állítmányi haszn.) (ritka) Vmi szabad (vkinek): megvan a lehetőség(e), hogy vmi történjék, v. hogy vki vmit csináljon. □ Ha meguntál kis angyalom szeretni, Szabad neked más szeretőt keresni. (népköltés) El míg lehet s szabad! (Arany János) Engem egy pillanat megölhet, Nekem már várni nem szabad. (Ady Endre) || b. (filozófia) Szabad akarat: <a kereszttény, kül. a katolikus filozófiának a dialektikus materializmus számára elfogadhatatlan tanítása szerint> az embernek az a képessége, amelynél fogva minden külső és belső kényszertől mentesen tud cselekedni, ill. a különböző cselekvési lehetőségek között választani. || c. (ritka) Olyan <testmozgás, mozdulat>, amelynek lendületét, formáját nem korlátozza vmely belső gátló mozzanat, körülmény. □ Egy selyemköpenyeget dobott le magáról a színésznő szép, nagy, szabad mozdulattal. (Kaffka Margit)
2. Illetékes által megengedett, nem tiltott <cselekvés, magatartás>. Szabad fürdés, halászat, vadászat; szabad az → út. || a. (állítmányként főnévi igenévi alannyal) (Vkinek) szabad vmi: illetékes személy, ill. rendelkezés megengedi, hogy (vki meg) tegyen vmit). Itt nem szabad átmenni a túlsó partra. Neki már szabad dohányoznia. Bárkinek szabad volt bemennie hozzá. □ Be szabad-e gyünnöm [= jönnöm] Szegény ember lánya? (népköltés) Ha valakire huszonötöt vágatsz, gondoskodj róla, hogy ne legyen hozzá tanú, mert most már állítólag nem szabad botozni. (Mikszáth Kálmán) A gazda új hordókat hozatott fel a pincéből, s csapra verette, s mindenkinek szabad volt csuporral, kannával, dézsával nekimenni a megcsapolt bikavérnek. (Móricz Zsigmond) || b. (mondatszó-ként) <Ajtón való bemenetel előtt, kopogtatáskor, a hanglejtéstől függően:> bemehetek?, ill. tessék bejönni! Nem szabad, éppen öltözködöm! □ Halkan koppant az ajtó, s mielőtt válaszolhatott volna, hogy szabad, az ajtónyíláson bekandikált Ficsor feje. (Kosztolányi Dezső) || c. (mondatszó-ként) Kérdő hanglejtéssel a beszélő előtt állónak mondva:FD:"Példa"/FD:"Példa"BD+BDFD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Példa"/FD:"Példa"FT:Symbol,SR,SYFTFD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"RD:"Jelentés3",CHBHBD+EHBDFD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FT:Symbol,SR,SYFTFD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"BD+BDFD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Példa"/FD:"Példa"BD+BDFD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"RD:"Jelentés3",CHBHBD+EHBDFD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"BD+BDFD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FT:Symbol,SR,SYFTFD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"RD:"Jelentés3",CHBHBD+EHBDFD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"BD+BDFD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"BD+BDFD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"BD+BDFD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"BD+BDFD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"BD+BDFD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Példa"/FD:"Példa"BD+BDFD:"Példa"/FD:"Példa"RD:"Jelentés3",CHBHBD+EHBDFD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"BD+BDFD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"BD+BDFD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"BD+BDFD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Példa"/FD:"Példa"RD:"Jelentés2",CHBHIT+EHITRD:"Jelentés3",CHBHBD+EHBDFD:"Példa"/FD:"Példa"FT:Symbol,SR,SYFD:"Példa"FT/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"RD:"Jelentés3",CHBHBD+EHBDFD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"RD:"Jelentés3",CHBHBD+EHBDFD:"Példa"/FD:"Példa"FT:Symbol,SR,SYFTFD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"BD+BDFD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"RD:"Jelentés3",CHBHBD+EHBDFD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"RD:"Jelentés3",CHBHBD+EHBDFD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"BD+BDFD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"BD+BDFD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Példa"/FD:"Példa"RD:"Jelentés3",CHBHBD+EHBDFD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"BD+BDFD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Példa"/FD:"Példa"RD:"Jelentés3",CHBHBD+EHBDFD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"RD:"Jelentés1",CHBHBD+EHBDIT+ITRD:"Jelentés3",CHBHBD+EHBDFD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"BD+BDFD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Példa"/FD:"Példa"RD:"Jelentés3",CHBHBD+EHBDFD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"RD:"Jelentés3",CHBHBD+EHBDIT+ITIT+ITIT+ITIT+ITFD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"RD:"Jelentés3",CHBHBD+EHBDFD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Idézet"PX:Popup,"kerülendő"EL/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"RD:"Jelentés1",CHBHBD+EHBDFD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"RD:"Jelentés1",CHBHBD+EHBDIT+ITRD:"Jelentés1"BD+BDIT+IT