SAJÁTSÁG [ccs] főnév -ot, -a (kissé választékos)
Vkinek, vminek olyan jellemző, lényegéhez tartozó egyéni, ill. egyedi, legsajátabb tulajdonsága, jellemvonása, mely más hasonló(k)tól megkülönbözteti; különös, eredeti tulajdonság, jellegzetesség, sajátosság; vkinek, vminek sajátja (II. 2). Egyéni, jellemző, különös; nemzeti, népi, táji sajátságok; írói, költői, művészi, nyelvi sajátságok; a ballada sajátságai; a magyar tánc sajátságai. □ Ezt az egy államférfiúi sajátságomat nem bírom levetkőzni
(Mikszáth Kálmán) A nyomorúságos emberi természetnek egyik sajátsága, hogy ostobán keresi a változatosságot. (Ambrus Zoltán) || a. (ritka, régies) Különös, egyéni szokás. □ Az a sajátsága volt, hogy télen nem viselt soha meleg felöltőt. (Jókai Mór)
sajátságú.