DADOGÁS főnév -t, (-ok), -a (
hangutánzó)
A dadog (1) igével kifejezett cselekvés; hibás beszédmód, beszédhiba.
A dadogás gyógyítása; a dadogás oka. Rossz hallgatni az ilyen dadogást. Dadogásától alig lehetett érteni, mit mondott. || a. (
átvitt értelemben) Zavaros tartalmú, akadozó beszéd, előadás.
Védekezése szánalmas dadogás volt.