ÍGÉRETES [ígéretës v. igéretës] melléknév -en, -ebb [e, e] (
választékos)
- 1. Képességeivel bizonyos reményekre feljogosító, nagy ígéretű <személy>. Ígéretes diák, tanárjelölt, tehetség, úszó.
- 2. Ilyen személyre valló, tőle származó, vele kapcs. Ígéretes vers. Ígéretes hangja van. A fiatal csatár ígéretesen mozgott a pályán.
- ígéretesség.