KORONATANÚ főnév (jogtudomány)
<Bűnperben> a legfontosabb tanú, akinek vallomása rendsz. teljes fényt derít az ügyre, igazolja v. megcáfolja a vádat. Az alperes, a felperes, a vád, a védelem koronatanúja. □ A vád koronatanúja Druma Szilárd volt, a piros arcú ügyvéd. (Kosztolányi Dezső)