KITÁT tárgyas ige
<Száját> teljesen kinyitja, nagyra tátja; eltát.
Nem illik így kitátani a szádat. □ Kitátva számat Rikolték. (Arany JánosArisztophanész-fordítás) || a. (
átvitt értelemben)
Kitátja a száját v. (
durva)
a pofáját: kifejezéseit nem válogatva, alaposan megmondja a véleményét; kitálal.