Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KÜLÖNCSÉG [c-s] főnév -et, -e [ë, e]
  • 1. A különcre jellemző (emberi, jellembeli) tulajdonság. Nevetséges különcség. || a. Vkinek, vminek különc volta, természete. Modorának, viselkedésének különcsége. Különcségével mindenütt feltűnt.
  • 2. Különc (3) viselkedés, modor, cselekvés, megnyilatkozás, beszéd; különcködés. Szokj le erről a különcségről. □ Hosszú sorát fogják elmondani … különcségeidnek. (Jókai Mór)