ELŐÉRZET főnév
Vmely bekövetkezendő, gyak. baljóslatú eseményre vonatkozó (nyugtalanító) érzés, sejtelem.
Jó, rossz előérzet; vmi előérzet bánt. Mintha előérzetem volna. □ Dobogjatok szíveink kevélyen, Diadalmunk előérzetében! (Petőfi Sándor) Erdő, mező, merre nézek, Egy nehéz, bús előérzet. (Vajda János)