Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

GUSZTUS főnév -t, -ok, -a (bizalmas)
  • 1. Ízlés. Gusztus dolga. Furcsa gusztusa van. □ Sok ember még ma is azt hiszi, azért ír valaki népies verset, hogy a parasztok gusztusát eltalálja. (Arany János) Kiadóim közvetlenül vagy közvetve mindig tudósítottak a maguk vagy közönségük gusztusáról. (Krúdy Gyula)
  • 2. Étvágy. Gusztusa támadt pörköltre. Gusztust kapott a süteményre. □ Emberhúsra is nagy gusztusuk jött. (Petőfi Sándor) Olyan sovány vagy, hogy terád nem támad gusztusa ennek a nagy étvágyú állatnak. (Móra Ferenc) || a. (bizalmas) Kedv (2a). Gusztust csinál vkinek vmihez v. vmire. Egy kis sétára támadt gusztusa. □ Legfőbb gusztusom van zsarnokot játszani. (Arany János–Shakespeare-fordítás) Ha valami gusztust csinál az élethez, az … a frissen csapolt sör. (Krúdy Gyula) Micsoda gusztussal szokta az evéseket részletezni Laci bátyám … (Móricz Zsigmond)