Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FELSZÓLÍT tárgyas ige fölszólít
  • 1. (ritka) Vkit megszólítva magasabban fekvő helyre hív. Az ablakból meglátta barátját és felszólította magához. Az utcáról felszólította a házalót.
  • 2. <Szóban v. írásban> felhív vkit vminek a megtételére, teljesítésére, elvégzésére. Erélyesen, határozottan felszólítottuk, hogy teljesítse kötelességét. Felszólították, hogy igazolja magát. Hivatalosan felszólították a lakás elhagyására, tartozásának megfizetésére. □ Felszólítottak verset írni a … honvédemlékre. (Arany János) Ím ezennel felszólitalak Hogy három hó alatt kövess ez úton. (Madách Imre)
  • 3. (iskolai) <Tanár> felelésre szólít, felhív (4a). Csak az feleljen, akit felszólítok! A tanár egy órán többször is felszólította.
  • 4. (ritka, választékos) Telefonon felhív vkit, vmit. □ Múltkor … fölszólítom egy barátom lakását. Valami idegen hang volt a telefonnál. (Kosztolányi Dezső)
  • felszólítható; felszólított; felszólíttat.