Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ELNYÖG
ELNYŰ
ELŐADÓ
ELŐJÖN
ELŐSZÉL
ELSIET
ELSZAVAL
ELVÁLIK
EMLÉKEZIK
EMLÉKVERS
ÉNEK
ÉNEKEL
ENYHE
ÉPÜLETES [2]
ÉRDEKES
EREDETI
ERESZKEDIK
ÉREZ
ÉRTEKEZÉS
ÉRZÉKLETES

ÉRZELMES [e-e] melléknév -en, -ebb [e, e]
  • 1. Olyan <személy, lélek, szív>, aki, amely érzelmi hatásokra, hangulatokra különösen fogékony; könnyen meghatódó, ellágyuló; érzelemmel, érzelmekkel teli. Érzelmes lény.
  • 2. Olyan, amiben sok az érzelmi elem; az érzelmekre erősen ható. Érzelmes dal, jelenet, regény, szónoklat. Ez a vers több, mint érzelmes: érzelgős. □ Érzelmes és naivul perverz novella volt. (Babits Mihály)
  • érzelmesség.