Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Két v. több részre válik, kettéválik, szétválik. Elválnak → útjaik; elválik a repedt tányér. A porcelánfigura a ragasztás helyén megint elvált. □ Jó darabig megyen így a két had Elválik végtére külön pályára szakadván Mindenik. (Vörösmarty Mihály) Ugyancsak szelné [a cipót]: De nem hogy a cipó válna el derékon Hanem a kés tört el, pedig nem volt vékony. (Arany János) || a. Választóvonal, választék van benne v. közte. A haja oldalt válik el. || b. <Szó> írásban vhol, vmelyik részén elválasztható. Az összetett szavak alkotóelemeik szerint válnak el. || c. <Igekötő> a vele összetételt alkotó szótól különváltan jelentkezik. Az igekötő elválik az igétől. Némely esetben az igekötő nem válhat el igéjétől.
2. Elválik (vmitől): többé nem érintkezik vmivel; vmitől különálló darabra, részre, tömegre v. csoportra szakad; elkülönül tőle. Elvált a kenyér a héjától. Elvált a cipőm sarka. A vízben elválik a rizs a szeméttől. Majd elválik a korpa a liszttől. □ Kaptunk jó "írót". Így híják a magyarok azt a jó savanyú italt, mely a vajtól a köpülés után elválik. (Jókai Mór) || a. Könnyen el lehet választani; könnyen leválik. A besztercei szilva elválik a magjától. A tojás sárgája elválik a fehérjétől. A doboz egyik lapja elválik. || b. Elválik vmi (vmitől): <alkatrész> (vmivel való) korábbi összetartozását elveszti. A fékpofák elváltak.
3. Elválik (vkitől, egymástól): <két v. több személy hosszabb v. rövidebb együttlét után> rendsz. elbúcsúzva, elköszönve eltávozik vkitől, ill. egymástól. Egész nap együtt voltak, csak késő este váltak el. A kapu előtt elváltunk egymástól. □ Épen akkor vált el tőlem, Vígan álmodott felőlem. (Csokonai Vitéz Mihály) Most ti váljatok el tőlem hírül adni, Hogy nem fog sokáig Toldi elmaradni. (Arany János) Elváltak a legnagyobb barátságban. (Jókai Mór) Halkan elvál öt barát. (Babits Mihály) || a. Elválik vkitől: <hosszabb együttlét után> végleg v. hosszú időre elszakad tőle. □ Sirass édesanyám, míg előtted járok, Mer aztán sírathatsz, ha tőled elválok. (népköltés) || b. Elválik vmitől: otthagy vmit, elszakad vmitől. Nem tud elválni az otthonától, a régi környezettől, a szülői háztól. Nem akar elválni a könyvektől.
4. (Vkitől) elválik: (vkivel kötött) házasságát felbontja. A házasfelek elváltak. Elvált a feleségétől. Elválnak → ágytól és asztaltól. □ Törvényesen elválok nőmtől, aztán elveheted te. (Csiky Gergely) Váljon el, hiszen arravaló a válótörvény. (Gárdonyi Géza) Elvenne feleségül, ha nem lenne beteg a felesége, de nincs lelke hozzá, hogy elváljon. (Móricz Zsigmond)
5. Észrevehetően elkülönül; szemlátomást különbözik. Elválik a sárga a barnától. Élesen elválik a háttértől. □ A nagy kőrisfák árnyéka élesen válik el a fényes laptól [= a tó sima tükrétől]. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben) Vmitől különbözővé válik, tőle elütő módon fejlődik tovább. A régi ellenzéki pártok egyre élesebben váltak el.
6. (átvitt értelemben) Külön-külön van v. mutatkozik, látszik; megkülönböztethető. Elválik vmitől: bizonyos mértékig független vmitől; különáll tőle. Verseiben a forma elválik a tartalomtól. Ebben a regényben a valóság és a költészet nem válik el. A rokon fogalmak nem válnak el élesen egymástól.
7. (csak egyes szám 3. személyben) (átvitt értelemben) <Vitatott állítás, kétséges kijelentés, feltett kérdés> határozott megoldáshoz jut; kiderül, kitudódik. Majd elválik, kinek volt igaza. Majd elválik, hogy ki a legény a csárdában. A végén majd elválik! □ Mindhárman egyet szeretünk. S mi több, egyik sem reménylhet. Oh az még ezután válik el. (Vörösmarty Mihály) Hogy bemehetek-e vagy nem, majd elválik. (Petőfi Sándor) || a. (átvitt értelemben, régies) <Sors, harc, bizonytalan kimenetelű esemény> vmilyen irányban megoldódik; eldől. Már elvált, hogy ki lesz a győztes. □ Váljék el sorsom előtted; Vagy győzök vagy sem. (Vörösmarty Mihály) Tedd le! | Kést, pipát és erszényt, oda ni, a gyepre. | Víjunk! hogy kié lesz majd utóbb elválik. (Arany János)