Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

DÖCCEN [e] tárgyatlan ige -t, -jen [ë] (hangutánzó)
  • 1. <Döcögve haladó jármű, ritk. ember egyenetlen úton, főleg hepehupás köveken, rendsz. némi zajjal> egyet rázódik, ugrik; zökken, zöttyen. Nagyot döccent a szekér.
  • 2. (átvitt értelemben) <Verselés (kisebb) ritmusbeli hiba, egyenetlenség miatt> egy helyen nem szabályos menetű, nem folyik simán, megtörik. Itt döccen a vers(elés).
  • Igekötős igék: megdöccen; kidöccen.
  • döccenés.