Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <A legmagasabb fejlettségű növényeken> szaporodás céljára átalakult leveles hajtás, mely az ivarszervekből s az őket körülvevő sokszor színes pártalevelekből áll, s amelynek gyakran illata van. Fehér, kék, piros, sárga virág; → hiányos virág; → kelyhes virág; → nyílt virág; → sarkantyús virág; → szimmetrikus virág; → szimpla virág; → termős virág; → vitorlás virág; a virág megporzása, megtermékenyítése; a virág nektárja; a virág tengelye ←; a virág kifeslik, kinyílik, kivirít; virágba → borul; virágban áll: kivirágzott állapotban van; virágot hajt; → hányja a virágját. A virágból termés fejlődik. A lepke virágról virágra száll. (szójárás) Ki a virágot szereti, rossz ember nem lehet. □ Kertemre szelíden az estve leszáll; Lágy szél nyög epedve Virágainál. (Kölcsey Ferenc) Elhull a virág, eliramlik az élet. (Petőfi Sándor) A székifű virága jó orvosság. (Tömörkény István) Oh, nézd a furcsa ferde fát Virága nincs már, sem gyümölcse. (Tolnai Lajos) Csücsültem nagyanyám udvarában | gyermekéveim szép korában | zöld fű, piros, kék, sárga virág | s a barna kerti lóhere közt. (Babits Mihály) A legjobb a nap volt | a méhjárt kertek, rétek, legelők, | s rajtuk a mézküldő tenger virág. (Szabó Lőrinc) || a. Vmely növénynek ez a része szárastul, gyak. levelestül levágva v. leszakítva. Vágott virág; virágot hint, szór vki (lábai) elé; virágot szakít, szed, tép; vkit mint egy virágot → leszakaszt; virágot tesz a vázába; virággal díszít, hint, szór be vmit. □ Minden nevetett köröskörül. Nevettek a gyertyák, nevettek a tükrök, a virágok az asszonyi hajakban. (Mikszáth Kálmán) Elment, nem látom többé már soha. | Egy virágot a pamlagon hagyott, Megölelem az ócska pamlagot. (Ady Endre) Hol van az aranyszegélyű napló, ahová virágot, levelet, hajfürtöt préselnek? (Krúdy Gyula)
2. Az a növény, amelyen ilyen képződmény szokott lenni. Erdei, kerti, mezei, réti virág; kertjében virágok pompáznak; virágot ültet, öntöz; virággal ültet be vmit. □ Még nyílnak a völgyben a kerti virágok (Petőfi Sándor) Hej, égignyúló giz-gazok, Hát nincsen itt virág? (Ady Endre) || a. (bizalmas) Szobanövény.
3. <Művérszetben, iparban> virágot (1) ábrázoló, jelképező dísz, díszítő elem. Festett virág; virágot fest, hímez, rajzol vmire. □ Tóth Mari selyemruhát viselt s széles szalmakalapot, margaréta virágokkal. (Mikszáth Kálmán) Mennyi kék surcot csinált édesanyám a legényeknek. Díszítésül fehér cérnával virágokat futtatott az aljára. (Móricz Zsigmond) || a. (választékos, rosszalló) Szóvirág. Szónoki virágok.
4. (irodalmi nyelvben) Vminek legértékesebb, legszebb része v. terméke. A költészet virágai. □ [E versek] a magyar költésnek örökre legszebb virágai közé fognak számláltatni. (Kölcsey Ferenc) Légy tükör, melyből reám néz Egész, egész életem, Melynek legszebb két virága A mulandó ifjuság s a Múlhatatlan szerelem. (Petőfi Sándor) || a. (választékos, sajtónyelvi) Vmely közösség legértékesebb része, színe-java. A hadsereg, a nemzet virága; vminek a dísze, virága. □ Tomori! büszke vezér! mért hagytad el érseki széked; Nem halt volna hazánk dísze, virága veled. (Kisfaludy Károly) Rozgonyi Piroska leányok virága! (Arany János) || b. (választékos) Vminek v. (ritka) vkinek legteljesebb, legszebb, legerőteljesebb formája, állapota. Élete, alkotó ereje virágjában van; virágjában levő művész. Meghalt élete virágjában. □ Erőm virágában nyugvásra hajoltam. (Kölcsey Ferenc) Az őrnagy felesége élte virágában levő fiatal menyecske. (Jókai Mór)
5. (választékos) Az a dísz, ékesség, kellemesség, amely bizonyos helyzettel, állapottal, tulajdonsággal együttjárt. Az ifjúság, a szépség, üdeség virágai. Minden órának leszakasztja virágát: megragadja, szívesen élvezi az életnek éppen kínálkozó örömeit. □ Minden órádnak leszakaszd virágát S élj az idővel. (Berzsenyi Dániel) || a. (választékos) Vmely érzésnek jóleső, tetszetős megnyilvánulása. A hála, a kegyelet, a szeretet virágai.
6. (költői) Fiatal, szép nő, főleg leány. □ Barátja figyelmezteté a főbíró páholyára, melynek két virága közbámulat tárgya lőn. (Vas Gereben) Megyen a királyné, Megyen a templomba; Szép virágok, deli szűzek Mind követik nyomba. (Arany János) || a. (kedveskedő) Virágom!: <kedves, szeretett személy, rendsz. nő megszólításaként>. Drága virágom! Lelkem, virágom! □ Hajunk közt az első Könnyű finom dérrel, Fordulni a szép nők után Tudni: hogy ha búgnánk: Ölelj meg, virágom! | Nem az lenne legszebb nóta Nekik a világon. (Tóth Árpád) Rettenetesen beleháborodott a szépségedbe, virágom. (Móricz Zsigmond)
7. (ritka, irodalmi nyelvben) Jégvirág (1). □ Kívül a hideg szél Sűrű apró pelyhet csapdoz ablakomba; Benn fagyott virágok: a szeszélyes télnek Dús virágu lombja. (Arany János)
8. (ritka, gúnyos) (csak jelzős kapcsolatokban) Mákvirág, akasztófavirág. Szép, drágalátos, szépséges virág. □ Holnap a megyeházhoz küldjük e drága virágot. (Eötvös József) Vetélytársam olyan dicső virág , ki nem méltó arra a kötélre, melyen egykor függeni fog. (Petőfi Sándor)