Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

VERSEZET [e-ë-e] főnév -et, -e [ë, e] (régies)
  • 1. Vers, költemény. → Vitézi versezet. □ A versezetet, ott ahol illő volt, hazánkhoz és a történethez alkalmaztam. (Csokonai Vitéz Mihály) A munka több apróbb versezetekből áll, melyek többnyire lyrai neműek. (Vörösmarty Mihály) Ha a versezet óda magasán kezdte, mi sem biztosított, hogy alább néhány sorral pityergő elegiába … nem cseppenünk. (Arany János)
  • 2. (ritka, rosszalló) Költői tehetség nélkül, rendsz. vmilyen alkalomra írt vers; verselmény. Nem versek ezek, csak versezetek. □ A kántor, mihelyt meghallotta a gyászesetet, … egész éjjel faragta a versezeteket. (Mikszáth Kálmán) Vállalta, hogy megtanítja Szindbád ifjú urat a vizsgai versezet elszavalására. (Krúdy Gyula)
  • 3. (ritka, régies) <A Biblia v. a Korán egyes részein, fejezetein belül> egy kisebb értelmi egységet magába foglaló rövid szakasz; vers (4). □ A főmufti … a Koránból egy versezetet olvasott föl, és azt megmagyarázta szépen. (Jókai Mór) versezetes; versezetű.