Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

VERSÍRÓ [s-í] főnév (kissé rosszalló) Olyan személy, aki rendsz. költői mondanivaló nélküli, de formailag sikerült verseket ír. Az ügyes versíró még nem költő. □ Mi dolog ez, … versírók kisdedóvója akar a nemzeti kör lenni? (Jókai Mór) || a. (régies, irodalmi nyelvben) Költő. □ Egymásnak újolag hűséget fogadtak. | A fogadás közben összeforra szájok, | Hogy a versíróknak nincs ily Katicájok! (Vörösmarty Mihály)
  • versírói; versírójú.