Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan <személy, csoport, közösség>, aki, amely üdvözöl vkit, vmit. Az elnökséget üdvözlő szónok; a híres tudóst üdvözlő küldöttség. □ Lestük a percet, hogy a fennkölt lelkű írót üdvözlő körünkben láthassuk. (Tolnai Lajos)
2. (kissé választékos) Vkinek az üdvözlésére való, készült, szánt, üdvözlést, üdvözletet tartalmazó. Üdvözlő beszéd, cikk, levél, szavak, távirat. □ Az istennőnek üdvözlő dalt mondjatok. (Arany JánosArisztophanész-fordítás) Az üdvözlő levél ezalatt megíródott. (Jókai Mór)
II. főnév -t, -je [e]
1. (ritka) Olyan személy, aki üdvözöl vkit. □ Eltűnt az üdvözlők fényes felhőjében. (Tolnai Lajos)
2. (régies, irodalmi nyelvben) Üdvözlést, üdvözletet tartalmazó, vkinek üdvözlésére való, készült, szánt dal, vers v. ünnepélyes szavak. □ Nászdalt S ara-üdvözlőt zengve fogadjuk Őt. (Arany JánosArisztophanész-fordítás) A kürtölők pofaszakadásig fújták az üdvözlőt. (Jókai Mór)