A magyar nyelv értelmező szótára

VALAMENNYI névmás, határozatlan, vonatkozó és általános (tőszámnévi)

• I. határozatlan (melléknévi) (mellékhangsúllyal) (ritka) Valami kevés, valami kis. Van még valamennyi zsírom. Valamennyi pénzed csak van! □ Küldjön hat krajcárt és valamennyi dohányt. (Dayka Gábor) || a. (régies) Valamennyi korig: bizonyos ideig; valameddig. □ Még folyt a viadal valamennyi korig; tömegenkint Hulltak az áldozatok. (Arany János)
• II. határozatlan (főnévi) (mellékhangsúllyal) Valami kis mennyiség a szóban forgó dologból. Valamennyit még tud, ha nem is sokat. □ Az íróba is belevegyül valamennyi a papból, a papba valamennyi az íróból. (Mikszáth Kálmán)
• III. vonatkozó (melléknévi) (kötőszóként) (régies, népies) Ahány (csak), akármennyi, bármennyi. □ A kis özvegy Zsuzsi csak készül, és valamennyi portékáját látom, hogy a ládában tészi, mintha annyi kést verne a szívemben. (Mikes Kelemen) Valamennyi szép leány van a környéken, mind rólad énekel a fonóban. (Vörösmarty Mihály) Ajándékot is ők valamennyit hoztak, Én kétfele raktam jó eleve aztat. (Arany János)
• IV. vonatkozó (főnévi) (kötőszóként) (ritka) Amennyi (II. 1) csak; akármennyi (B. II). Valamennyit csak kért, megadta neki.
• V. általános (melléknévi) (kiemelő hangsúllyal, a jelzett szó egyes számban, az irodalomban ritk. többes számban) <Egyedekből álló összességről szólva:> minden egyes, mindegyik (együttvéve); minden. Valamennyi tanítványával behatóan foglalkozik. Valamennyi levélre nem tud külön-külön válaszolni. □ Valamennyi előd Zengő szavu dalban forog a nép előtt. (Arany János) Az igazság egy lehet csak Valamennyi nyelveken. (Reviczky Gyula) Aki csak szemelvényekből ismeri [Petőfit], nem ismerheti úgy, mint aki valamennyi versét olvasta. (Gárdonyi Géza)
• VI. általános (főnévi) (kiemelő hangsúllyal) <A szóban forgó személyek közül> mindegyik; mindenki. □ Én nem járok úri társaságokba, mert nekem az nem mulatság, mint [a pályatársaimnak], …; de ha énekelek, akkor elsöpröm valamennyit. (Ambrus Zoltán) Valamennyinek a szeme lángolt már a gyönyörű reménységtől, hogy az elsők között lehet. (Gárdonyi Géza) Nem volt tisztában ezekkel az emberekkel, mindeniket szerette s valamennyire haragudott. (Móricz Zsigmond) || a. (személyragos alakban) Valamennyiünk v. valamennyiőnk, valamennyitek [ë] v. valamennyiőtök, valamennyi(j)ük v. (régies) valamennyi(j)ök; (régies, népies) valamennyünk, valamennyetek [e-ë-ë], valamennyük: mi (ti, ők) valamennyien; mi (ti, ők) mindnyájan. Valamennyiünket meghívott. Valamennyitekről jó véleménye van. □ Valamennyeteknek Köszönet, de most csak egy rész jön velem. (Petőfi Sándor–Shakespeare-fordítás) Nem dobtak ki mindjárt, mert hiszen nem volt hamarjában más cseléd, aki dolgozzon valamennyiökre és a műhelyt kisöpörje. (Babits Mihály) Vasárnap hajnalban nagy brontes emberek törtek ránk részegen a dühtől, hogy valamennyiünket agyonvernek, ha nincs pénz. (Móricz Zsigmond)
• VII. határozatlan (ragos alakok, határozószó-szerűen) (mellékhangsúlyos szóként)
• 1. (mérték- és fokhatározóként, -ben raggal) Valamennyiben: bizonyos fokig; némileg. Valamennyiben igaza van.
• 2. (ritka) Valamennyien: néhányan. De valamennyien csak jelen voltak közülük.
• 3. (mérték- és fokhatározóként, -t raggal) Valamennyit: egy keveset, egy kicsit; kevéssé, kissé. Valamennyit javult a helyzete. Vártak valamennyit. □ Még nem lehet [bemenni] … tessék várakozni valamennyit. (Tolnai Lajos)
• VIII. általános (határozóragos alak, határozószó-szerűen) (rendsz. kiemelő hangsúllyal) Valamennyien: <gyak. a mind szóval nyomósítva:> mindnyájan, mindannyian; mind. Jertek valamennyien, ahányan vagytok. A falu dolgozói valamennyien eljöttek a gyűlésre. □ Valamennyien a pusztában s idegen világban bujdosók voltak. (Móricz Zsigmond) Csalónak hisznek és mutyit akarnak adni a biztos üzlethez valamennyien! (Hunyady Sándor)