Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

TŰZ [2] főnév tüzet, tüze [e, e]
  • 1. Az a gyors égési folyamat, ill. megnyilvánulása, amelynek során a lánggal égő test fény- és hőtünemény kíséretében oxidálódik, elhamvad. Tűz keletkezik; kiüt, lappang a tűz;nyuvad a tűz; sustorog, szikrázik a tűz; tűz támad; a tűz belekap vmibe; a tűz duruzsol, elalszik; tűz ütése; tűzre v. Tűzbe vele!: égessük el; (a) tűzretesz; tűzre való: olyan <tárgy, dolog>, amelyet értéktelensége, fölösleges, haszontalan volta miatt legjobb volna elégetni; vö. tűzrevaló; tüzet ad vkinek: égő gyufával, égő cigarettával, égő szivarral segít vkit, hogy cigarettára, szivarra gyújthasson; tüzetalágyújt; tüzetcsihol; tüzetcsinál; tüzet éleszt; tüzet fog: a) meggyullad; b) (átvitt értelemben) hirtelen szenvedély támad a lelkében; tüzet gerjeszt; tüzetgyújt; tüzet kér vkitől: <hogy szivarra, cigarettára gyújthasson>; → megrakja a tüzet;nyuvasztja a tüzet; tüzet olt; őrzi a tüzet: <hogy el ne hamvadjon>; tüzetrak;rakja a tüzet; tüzet szít, táplál; (elavult) tüzet üt: acéllal, kovával szikrát üt. Szóláshasonlat(ok): fél tőle, mint a tűztől: nagyon fél tőle. □ Ugy ég a tűz, ha lobog. Ugy élek én, ha lopok. (népköltés) Előtte tűzbe borul egy helység. (Kemény Zsigmond) Tüzet rakva, főznek, sütnek. (Arany János) Szabad – rebegte az –, szabad? – Mit? Tüzet – felelt az ismeretlen, s rámutatott Novák kezében égő virzsiniájára. (Kosztolányi Dezső) || a. Lobogó láng. → Bengáli tűz;bolygó tűz; a tűz nyelve ←; magasra csap a tűz; a tűz elvakítja a szemét; tűzbenáll;közel ül v. van a tűzhöz; a tűznél melegszik; (átvitt értelemben) tüzet okád vkire: minden rosszat rámond.
  • Szóláshasonlat(ok): olyan az esze, mint a tűz v. valóságos tűz az esze: jól fog az esze; gyorsan és határozottan tud helyes ítéletet alkotni; olyan nagy tüzet raktak, hogyökröt lehetne nála sütni; összemegy, mintszalonnabőr a tűzön. □ Olyan esze volt, mint a tűz. (Jókai Mór)
  • 2. Maga az ilyen módon égő, parázsló anyag; parázs. A cigaretta, a szivar tüze;hamu alatt lappangó v. szunnyadó tűz;lassú tűzön süt. Lapáton tüzet visz a kályhába. □ Tüzet viszek, ne lássátok, Ha lássátok, se mondjátok. (népköltés) || a. Tüzet hány: a) <működő vulkán, ill. a krátere> izzó lávát és más különféle anyagokat lövell ki; b) (átvitt értelemben) indulattól, szenvedélytől eltelve tombol, dühöng. □ Három vad paripa lángot fú, tüzet hány. (Arany János)
  • 3. Tűzvész. Tűz ésvér. Tűz van!: <segélykiáltásként, felszólítás arra, hogy aki teheti, segítsen oltani>; a tűz martalékalesz v. a tűz martalékául esik; tüzetkiált; (átvitt értelemben) játszik a tűzzel: veszedelmes, kockázatos játékot űz. Az áruházban hatalmas tűz ütött ki. A tűzoltóságnak csak nehezen sikerült megfékeznie a tüzet. A tűz gyorsan terjedt házról házra.
  • 4. (filozófia) <Az ókori filozófiában és természettudományban> a világot alkotó négy elem egyike. Hérakleitosz szerint minden a tűz elváltozásából eredt. || a. (választékos) Tűz és víz: kibékíthetetlen és egymással mereven szemben álló ellentétek, ill. ilyen ellentétben levő személyek.
  • 5. (katonaság) Tüzelés, harc lőfegyverrel. Hatásos, megsemmisítő, szórványos, tüzérségi tűz. Tűz!: <vezényszóként a lőfegyver(ek) elsütésére>; tűz alá vesz; tűz alatttart vmit; két tűz közészorít vkit; két tűz közé szorul: a) két oldalról, pl. elülről és hátulról tüzelve támadják; b) (átvitt értelemben) két oldalról támadják, s így olyan nehéz helyzetbe kerül, amelyből csak nagyon nehezen v. semmiképpen sem tud szabadulni; megnyitja a tüzet; tüzetnyit; a tüzet vhova összpontosítja; tüzet vezényel; tüzetszüntess!; viszonozza a tüzet. □ E három legveszélyesb rohamra a legvitézebb, tűzben próbált zászlóaljakat válogatták ki. (Jókai Mór) S ő most ott volt [ahol a katona], a tűzben volt. (Mikszáth Kálmán) Tűz! – kiáltja Dobó. Az öt puskás a lyukba tüzel. (Gárdonyi Géza)
  • 6. Vmely drágakő ragyogása, csillogása. fénye. A gyémánt tüze. □ [A drágakő] tüze a hólyag vékony hártyájára keresztültündököl. (Jókai Mór)
  • 7. <Borban:> erő, zamat. □ Íz. szín, tűz vagyon a borban, ha hegyaljai termés. (Kazinczy Ferenc) Semmi tűz a rossz csigerben. (Arany János)
  • 8. (népies) Égető fájdalom <a test felszínén, pl. gyulladásban>; láz. Szent Antal tüze: a) anyarozs okozta mérgezés; b) orbánc. Nem akar múlni a tüze. □ Fájdalma eláll tűzbe hozott tagnak. (Arany János) [Az ifjúnak] feje tüzét mustárral lohasztja. (Jókai Mór)
  • 9. (átvitt értelemben) Lelkesedés, szenvedély. Csupa tűz a szeme; nincs benne semmi tűz; tűzbe hoz vkit; tűzbe jön vki: a) haragra lobban; b) nagy szenvedéllyel kezd előadni (szavalatot, drámai szerepet), szenvedélyesen kezd beszélni; c) szerelemre lobban; nemileg felgerjed. Ne oly tűzzel! □ Oly tűzzel szólok, mintha valaki erőszakkal grófnét akarna csinálni belőlem. (Eötvös József) Ez már leány! Tűz ennek minden csöpp vére. (Tolnai Lajos) || a. (átvitt értelemben) <Művészi alkotásban> lendület, szenvedély. Tűz van a játékában. □ Íz, csín, tűz vagyon a versben, ha mesteri mű. (Kazinczy Ferenc) || b. (átvitt értelemben) Szenvedélyesség, szerelmi szenvedély. A csók tüzében: a szerelemtől, csókolózástól felizgatott állapotban. □ Mert ez [a 12–64. év] a két határ amaz epochában, Melyben már, s melyben még van tűz a dámában. (Csokonai Vitéz Mihály) A tűz… lángra gyúlt szívében. (Tolnai Lajos) Egy félig csókolt csóknak a tüze Lángol elébünk. (Ady Endre) || c. Haragtól előidézett hevültség. Tűzbe jön; tűzbe hoz. Minden ellentmondásra tűzbe jön. □ Már az impertinens kérdés tűzbe hozott. (Csokonai Vitéz Mihály) Azért nem kell mindjárt tűzbe jönni. (Tolnai Lajos)
  • 10. (játék) Tűz: <felkiáltásként, amellyel az eldugó játékban jelzik, hogy a kereső közel van az elrejtett tárgyhoz>. Tűz! tűz! – kiabálták a gyerekek.
  • Szólás(ok): tűzbe megy érte: életét is kockáztatná érte; tűzbe teszi érte a kezét: feltétlen felelősséget vállal érte; más tüzénél, melegszik: más jóvoltából élvez előnyöket; ld. még fa, gesztenye, olaj, vas. Közmondás(ok): Aki közelebb ül a tűzhöz, jobban melegszik: mindenből nagyobb rész jut annak, aki közeli jó viszonyban van azzal, akitől többen is várnak vmit.
  • Szóösszetétel(ek): 1. tűzár; tűzbéka; tűzcsáklya; tűzcsatorna; tűzcsillag; tűzcsoda; tűzellenző; tűzfelhő; tűzfény; tűzfolyam; tűzgerjesztés; tűzgömb; tűzgyújtás; tűzhatás; tűzimádó; tűzisten; tűzital; tűzjel; tűzkaparó; tűzkarika; tűzkerék; tűzláng; tűzlétra; tűzoltás; tűzoszlop; tűzpattogás; tűzpiszkáló; tűzrács; tűzriadó; tűzropogás; tűzrostély; tűzrózsa; tűzszekrény; tűzszemű; tűzszikra; tűzszín; tűzszínű; tűzszító; tűztánc; tűztányér; tűztartó; tűztenger; tűztisztelet; tűztorkolat; tűzvarázs; tűzvédelem; tűzveres; tűzvonó; tűzzománc; 2. ágyútűz; aknatűz; dísztűz; erdőtűz; futótűz; görögtűz; gránáttűz; jeltűz; jelzőtűz; kartácstűz; kéménytűz; kereszttűz; oldaltűz; örömtűz; őrtűz; össztűz; pásztortűz; pergőtűz; puskatűz; sortűz; tábortűz; tisztítótűz; torkolattűz; villámtűz; zárótűz.