Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
I. melléknév Olyan <személy, intézmény>, aki, amely toboroz (12). Toborzó csapat, káplár; a munkásokat toborzó vállalat. A toborzó irodában sok fiatalember jelentkezett bányásznak. □ S jő toborzó víg legények Cifra serege. (Petőfi Sándor) || a. Toborzás (1) célját szolgáló. Toborzó nóta, szónoklat, tánc, zene.
II. főnév -t, -ja
1. Toborzó személy. A toborzók beszámoltak útjuk eredményéről. || a. (régies) Toborzó különítmény. || b. (ritka) A toborzás művelete v. alkalma, ideje. □ Toborzón közlegénnyé ütött fel [= csapott fel]. (Kemény Zsigmond)
2. Régi magyar katonai tánc, ill. zenéje, amellyel 1848 előtt toboroztak (1), s amely azután hangversenyeken és tánctermekben is otthonos lett. Toborzó Kodály Zoltán Háry Jánosából. A toborzót később a verbunkossal azonosították. Járja a toborzót. □ A táncterembe? szívesen megyek, Ha egy toborzót jársz velem. (Vörösmarty Mihály) Huszárok, honvédek toborzót táncolnak. (Jókai Mór)
3. (irodalomtudomány) Egy rövid és két hosszú szótagból álló versláb (bachius). □ A szép toborzó, a lengedező Bizony, bizony még járatlan mező, Versébe olyat aki tenni mer: | "Nincs benne mérték!" ordítozni kell. (Arany János)
toborzós.