TÖMJÉNFÜST főnév
A tömjén (1) égetésekor keletkező illatos, szürkéskék füst.
A tömjénfüst betöltötte az egész templomot. Szóláshasonlat(ok):
fél v.
irtózik tőle, mint →
ördög a tömjénfüsttől. □ Az a boldog hegy, ott uralkodik királyi széke dicső magasán, Körűlövedzi hódolattal Fejét a felhő tömjénfüst gyanánt. (Petőfi Sándor) Tömjénfüst száll; fölzeng a glória. (Reviczky Gyula) Ismerek [Juhász Gyulától]
bormámoros verseket, melyek úgy hatnak rám, mint a choralé [= a gregorián ének], orgonazúgásban és tömjénfüstben. (Kosztolányi Dezső)