SZTENTORI [ë v. e] melléknév, (ritka) stentori (választékos)
<Csak ebben a szókapcsolatban:> Sztentori hang: hatalmasan dörgő, harsogó h. Saját versét sztentori hangon szavalta el. □ Egy sztentori hang káromkodva kiáltotta el magát. (Móricz Zsigmond)