Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

DÖCÖG tárgyatlan ige -tem [e], -ött, -jön (hangutánzó)
  • 1. <Jármű> lassan, ide-oda rázódva halad; zötyög. Döcög a szekér az országúton. □ Döcög, döcög az ócska konflis És mi sápadtan reszketünk. (Ady Endre) A vicinális … csaknem üresen döcög a végeláthatatlan síkságon keresztül. (Nagy Lajos)
  • 2. <Kövér v. sánta ember, állat> ide-oda hajladozva, inogva, lassan, nehézkesen megy. Haza döcögött. Az udvaron döcögnek a kacsák. □ Potrohos és alacson; nehezen piheg és döcög. (Vörösmarty Mihály)
  • 3. (átvitt értelemben) <Vers> hibás versmértékével v. rossz rímelésével minduntalan kellemetlen érzést okoz az olvasónak. Bizony ez a vers csak döcög.
  • 4. Döcögve olvas: <személy> lassan, vontatottan, akadozva o. A gyerek még csak döcögve olvasott, pedig már harmadikos volt.
  • 5. (ritka) <Személy nevetés miatt> el-elfulladva, szakadozottan beszél; teste rázkódik a nevetéstől; göcög. Csak úgy döcögött a kacagástól.
  • Igekötős igék: átdöcög; bedöcög; eldöcög; kidöcög; ledöcög; végigdöcög; visszadöcög.
  • döcögő; döcögtet.