Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

CSÍN [1] főnév -t, -ja (csak egyes számban) (választékos)
  • 1. A szemnek tetsző megjelenési forma, fejlett ízlésre valló elrendezés, tisztaság, kellem. Külső csín; minden munkáját különös csín jellemzi; meglepő csínnal berendezett lakás. □ Hogy [színésznőink] … csínnal öltöznek, … az minden dicséretet érdemel. (Vörösmarty Mihály) || a. <Írásművészetben> gondos művészi kidolgozás. Líráját, prózáját, stílusát kifogástalan csín jellemzi. □ Íz, csín, tűz vagyon a versben, ha mesteri mű. (Kazinczy Ferenc)
  • 2. (ritka) Vminek a csínja: <vmely eljárásban, megoldásban> fortély, ügyes fogás, vminek a nyitja; csínja-bínja. Csínja van a dolognak; rátalál a dolog csínjára; érti v. ismeri a dolog csínját. □ Tudom minden csínyát, mert végére jártam. (Arany János)
  • 3. (ipar) Hordó s más faedény dongáján a fenék beerősítésére való párkány és mélyedés. Csínt vés a hordó dongáiba.
  • Szóösszetétel(ek): külcsín.