Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SZILENCIUM [ë v. e] főnév -ot, -a (régies írva: silentium is)
  • 1. (elavulóban) <Tanuló otthonokban> az az idő, amely alatt csendben kell lenni, s az iskolai munkával, tanulással kell foglalkozni. 5–7-ig szilencium. Szilencium van, csend legyen!
  • 2. (jogtudomány) <Rendsz. fegyelmi büntetésként:> vmely jog v. foglalkozás gyakorlásának felfüggesztése, kül. az ügyvédi gyakorlattól való ideiglenes eltiltás. Szilenciumot kapott. □ Az ifjú ügyvéd… kétségen kívül szilenciumot kapott volna, ha az alispán… nem szólal föl mellette. (Eötvös József) Segíti őt keresetében "titkára", Mosolygó, "szilenciumot" kapott ügyvéd. (Péterfy Jenő)
  • 3. (egyszavas mondatként) (régies) Csend (legyen) □ Silentium! – kiáltották a kerek asztalnál. Augustin új verset fog énekelni. (Jókai Mór)
  • szilenciumi; szilenciumos.