Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan, aki, ami riad, retten, ijed, ill. könnyen megriad, megijed. □ Riadó menekvők azon rémhírt terjeszték, hogy a szerály ég. (Jókai Mór)
2. (irodalmi nyelvben) Harsány, átható hangon megszólaló <hangszer, főleg kürt>. □ Ha, ha! elő síp, dob, zene! | De túl zenén, túl sip-dobon, Riadó kürtön át: Ötszáz énekli hangosan A vértanúk dalát. (Arany János)
3. (költői) Hangos, harsány. □ Jókai a proclamatiót olvasta föl, én nemzeti dalomat szavaltam el; mind a kettő riadó tetszéssel fogadtatott. (Petőfi Sándor) || a. (költői) Nagy zajjal tomboló. □ Nemzeti nagylétünk nagy temetője Mohács! | Hány fiatal szívet, tele sok szép földi reménnyel Sujta le kegytelen itt a riadó csatavész! (Kisfaludy Károly)
4. (régies, költői) Visszhangzó. □ Óh Tihanynak riadó leánya! | Szállj ki szent hegyed közűl. (Csokonai Vitéz Mihály) Hol vagyon, aki merész ajakát hadi dalnak eresztvén. A riadó vak mélységet fölverje szavával ? (Vörösmarty Mihály)
II. főnév -t, -ja
1. (katonaság, régies) A katonákat készültségre v. harcba szólító, trombitával v. dobbal adott jel. Riadót → dobol; → megfújja a riadót; riadót ver. || a. (átvitt értelemben) □ Az Égből dühödt angyal dobolt | Riadót a szomorú földre. (Ady Endre)
2. (katonaság) Katonai egységnek azonnali harcra kész állapotba, vmilyen polgári szervezetnek gyors készültségi állapotba helyezése. Csendes riadó: az a katonai riadó, amelyre nem trombitával v. dobbal adnak jelt, hanem amelyet a küldöncök az alakulatoknak élőszóval jeleznek. Riadót rendeltek el az ezrednek. □ Úszva hogy átkeltek csillagtalan éjjel, Hajnalban uroknak jelezik lángfénnyel Visszafelelt arra Cajetáni mással: | Egy domb tetején gyúlt nagy máglyarakással, Jel vala egyszersmind közös riadóra, Hogy talpra ki gyalog, és a lovas lóra. (Arany János)
3. Légiriadó (1). Nem hallotta a riadót, a lakásban érte a támadás. □ Repülőgépek járnak az égen, | riadó vijjog Amerikából. (Kosztolányi Dezső) || a. (1945 után) Ez a jel s a vele kapcs. légoltalmi készültség. Napjában háromszor-négyszer volt riadó
4. (1945 után) Az az időtartam, amely alatt a légitámadás veszélye fennáll. Riadó alatt tilos volt az utcán tartózkodni. Soká tartott a riadó.
5. (1945 után, ritka) Sziréna. Szól a riadó.
6. (ritka, költői) Harci jeladásra szolgáló kürt. □ Balja felől a Hős seregek riadója lelóg, a tábori nagy kürt. (Vörösmarty Mihály)
7. (átvitt értelemben, ritka) Harcra lelkesítő vers, dal. □ Inkább a közkatona csinálta verseket danolták, mint Petőfi vagy Arany remek riadóit. (Jókai Mór)