TAKTUS főnév -ok, -a (
zene, kissé
bizalmas)
Ütem (1).
A taktus középen megakad; taktusban, taktusra: ütemesen, ritmikusan; →
kijön v.
kiesik a taktusból; taktusra énekel, lép; taktust tart; →
üti v. →
veri a taktust. □ Meg kellett kapaszkodnia a táncosnőnek, hogy kiparírozza a botlást s a zene taktusához tarthassa magát továbbra is. (Krúdy Gyula) Versek lázas üteméhez Vered a taktust csendesen. (Juhász Gyula)
- Szóösszetétel(ek): taktusérzék; taktusverő.
- taktusnyi; taktusos; taktusú.