SZEDÉS [ë] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
- 1. A szed (kül. I. 1, 5, II. 1, 2, 4, 5) igével kifejezett cselekvés, folyamat, ill. ennek eredménye. A répa szedése; a szőlő szedése; az adó szedése; a tagdíj szedése. Altatószer gyakori szedése veszedelmes. □ Ilynemű ötletek versbe szedésével alapította meg költői hírét. (Gyulai Pál) || a. Az az időszak, amikor a szedés történik, v. amikor vmit szedni szoktak. Szedéskor.
- 2. (nyomdászat) Betűszedés. Kézi, gépi szedés;szedésbe ad vmit. Megkezdték a szedést. A hiba a szedés folyamán csúszott be. || a. Ennek eredménye. →. Ablakos szedés; álló szedés; → elosztja a szedést; → lehúzza a szedést. A szedésből kiemelt két sort. A szedés félretette. □ Én a szedést korrigáltam: a nyomda fürge ördögével verekedtem. (Móricz Zsigmond) || b. Ennek a betűtípus, sorköz stb. által meghatározott formája. Ritka, sűrű szedés; → tömör szedés. Nagyon szép szedéssel készült a könyv.
- Szóösszetétel(ek): 1. szedésalak; szedésminta; szedésterjedelem; 2. adószedés; betűszedés; burgonyaszedés; gépszedés; gyapotszedés; gyümölcsszedés; katonaszedés; túlszedés; újoncszedés.
- szedési; szedésű.