Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan, ami, aki repül (főleg 14, 79). Repülő csészealj ←; repülő darvak; repülő rakéta; Leonardo álma a repülő ember volt. □ Gyermek! te is sírsz? könnyű a te könnyed, | mint egy repűlő | porszem. (Katona József) Ti, akik delejes fényt és repülő embert találtatok ki találjatok ki valamit, hogy ember ne halhasson meg ember kezétől. (Karinthy Frigyes) || a. (állattan) Olyan nem szárnyas állat, amely a levegőben több-kevesebb ideig fenn tudja tartani magát, ill. kisebb-nagyobb utat meg tud tenni ott. Repülő gyík, kutya, maki, mókus, róka.
2. (ritka, régies) <Csak néhány szókapcsolatban:> gyorsan párolgó, illó, illanó. Repülő só ←; repülő zsír ←. □ Hozzanak repülő sót, mert úgy látszik őnagysága elájult. (Jókai Mór)
3. (átvitt értelemben, túlzó) Nagyon gyorsan mozgó, sebesen vágtató, száguldó. Repülő vonat; repülő paripák. □ Űznek vala gyors gímet, repűlő méneken (Arany János)
4. (átvitt értelemben, sajtónyelvi) Helyét gyorsan és gyakran v. állandóan változtató, majd itt, majd ott működő; vándorló. Repülő hollandi ←; repülő markotányos; repülő tüzérség; repülő üteg. □ Hetivásár alkalmával végig van rakva a gyalogjáró zsibárussátorokkal ; itt gyufa, amott kefe, odább szappan , repülő könyvárus ponyvairatokkal. (Jókai Mór)
II. főnév -t, -je [e]
1. Olyan személy, aki polgári v. katonai hivatásaként, ill. sportolásszerűen repüléssel (2a) foglalkozik; a repülőgép kezelő személyzetéhez tartozó egyén; a repülőgép irányítója, pilóta. Vitorlázó repülő. A hős repülőt kitüntették. □ A repülő | aki ezer méter magasban | kóvályog fönn a nyári rónán, | nem oly boldog, | mint én, | ki lassan | ringok a versem ütemén. (Kosztolányi Dezső) || a. (nem hivatalos) A repülők, repülőink: hadsereg(ünk) légiereje. Felderítő repülők. A gyakorlaton részt vettek a páncélosok, a hiradósok, a repülők és az ejtőernyősök.
2. (bizalmas) Repülőgép (1). A sürgős küldeményeket külön repülővel továbbítják. Már messziről hallatszott a repülő búgása. Az ütegeket álcázták a repülők elől.