Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. tárgyatlan (történettudomány) <A céhrendszerben> a legény (3) elkészíti s bemutatja remekét, vizsgát tesz mesterségbeli tudásáról, hogy a céh tagja, mester (I) lehessen. A mészárosok ökröt vágva, a tímárok különféle bőrök kikészítésével szoktak remekelni. □ Márton fölszabadult, legény lett Ez nevezetes fordulat sokkal nagyobb ekkor öröme, büszkesége, mint [a legénynek], mikor remekel. (Petőfi Sándor) József mészáros mesterségen nevelkedett, és már remekelt is. (Jókai Mór)
2. tárgyatlan <Személy> vmiben, vmilyen területen a tevékenységéhez szükséges képessége, tudása legjavát adja; nagy tökéletességgel végez el vmit. A színész az este remekelt. Az író ezzel a könyvével remekelt. □ [Lendvayt] ezen szerepben minden túlzás nélkül szólva, remekelni láttuk. (Vörösmarty Mihály) Elbűvölve hallgattuk a nótát. Érzett, hogy a cigányok remekelnek. (Gárdonyi Géza) || a. tárgyas (néha tréfás v. gúnyos) Remekbe alkot, (ugyancsak) szépen v. jól (meg)csinál vmit. Ki remekelte ezt a verset? Te remekelted ezt a képet? □ Azt igen goromba ésszel hiszed, hogy a cím női kézzel volt írva; azt enmagam remekeltem, mégpedig balkézzel. (Arany János) || b. tárgyatlan (bizalmas, gyak. gúnyos is) Nagyon kitesz magáért, ügyesen csinál, végez (el) vmit vmely jeles tettet hajt végre. Remekel a tréfában. Ugyancsak remekelt a vizsgán a feleletével. □ Meg vagy elégedve az ötletemmel? Remekeltél vele! (Jókai Mór) || c. tárgyatlan (átvitt értelemben, választékos) Vminek létrehozásához megvalósításához, véghezviteléhez erejének, képességének, tulajdonságainak legjavát adja, egyesíti. □ Hadd nyíljék meg a szalon; Idehordva .. . minden, amit nézni kell; Miben ész s kéz remekel. (Arany János) A természet remekelni jött ide, csodás vegyületben állítva össze szépet és nagyszerűt. (Jókai Mór)
remekelt; remeklő.