RECITÁL [ë v. e] tárgyas ige (tárgy nélkül is) -t, -jon (választékos)
<Szöveget> emlékezetből, könyv nélkül elmond, előad, szaval. Átérzéssel, szépen, tűzzel recitál; álmosítóan, unalmasan recitál. Ady-verseket recitált. □ Szerepedet
úgy recitálod, mint az angyal. (Vas Gereben)
recitálás; recitáló; recitált.