Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Rendsz. durva reszelő, amelynek lapos v. félgömbölyű felületére éles, kiálló fogakat vágnak; főleg a fa-, kő- és vasiparban haszn. szerszám. Gömbölyű, keretes, négyszögletű, nyeles ráspoly. Ráspollyal nagyolta a munkadarabot. Némely állatnak olyan érdes a nyelve, mint a ráspoly. □ A bolond egyik felemelt kezében izzó ráspolyt tartott. (Kuncz Aladár) || a. (átvitt értelemben, régies, irodalmi nyelvben) Csiszolás, simítás, befejező művelet, átdolgozás. □ Régibb versein az ember látja, hogy itt vagy ott a ráspoly hasznos volna. (Arany János) Meg van-e már fejelve az a komédia? Csak az utolsó ráspoly hiányzik még. (Jókai Mór)
2. Körömráspoly. □ Bement az öltözőbe, leült a tükör elé. Nézegette az apró-cseprő holmikat, az ollókat, ráspolyokat, tégelyeket. (Kosztolányi Dezső)
Szóösszetétel(ek): 1. ráspolyél; ráspolyhang; ráspolyhulladék; 2. körömráspoly.
ráspolyos.