Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SZÉP melléknév és főnév
  • I. melléknév -en [e v. ë], -szebb [ë]
  • I. Formájával, külsejével v. más tulajdonságával tetszést keltő, gyönyörködtető.
  • 1. Olyan, aki, ami tetszetős külsejével, vonalainak, formáinak, színeinek hatásával, kellemes arányaival gyönyörködteti az embert. Szép arc; szép asszony, férfi, gyermek, leány; szép látvány; szép ló; szép madár; (régies, választékos) a szép v. a szebbik nem: a női nem; szép özvegy ←; szép ruha; szép szem; szép termet; szép virág; elbűvölően szép;gyönyörű szép; vakító szép; szép szál ember: <rendsz. férfiról:> a) tetszetős külsejű, magas, erős ember; b) jó magasra nőtt, magas termetű ember; (átvitt értelemben) vkinek a szép szeméért v. szép szeme kedvéért: pusztán a szóban forgó személy kedvéért; → egyik szebb, mint a másik; csak egy fokkal szebb azördögnél. Szép asszonynak szép a lánya. Szóláshasonlat(ok): szép, mint az elevenkép. □ Hová merűlt el szép szemed világa? (Vörösmarty Mihály) Édes szép ifju hitvesem, Minek nevezzelek? (Petőfi Sándor) Egyszer csak betoppan szerelmes mátkája, Deli szép lovagja. (Kiss József) Odaadta neki szép nikkeltálcán a remek tejszínes kávét friss kaláccsal. (Móricz Zsigmond) Képedet halk ritmusok ősi habján | hadd viszem csak, szép, kicsi lány, magammal. (József Attila) Tiszabecsen sok vendég járta, szép | hintók, rázós szekerek, a vidéki | papi családjai és lányai… | jöttek-mentek. (Szabó Lőrinc)
  • 2 Olyan <személy, dolog>, akinek, amelynek gyönyörködtető hatását nem látási v. nemcsak látási képek, hanem egyéb érzékelések, körülmények (is) keltik. Szép álom, emlék; szép évszak; szép hang hangzás; szép rend; a szép tavasz; a szép természet; szép vidék; szép világ. □ Oh lassan szállj és hosszan énekelj, Haldokló hattyúm, szép emlékezet! (Petőfi Sándor) Szeptemberre… bementem Szinyérre, hogy ott töltsem ezt a szép őszi hónapot. (Kaffka Margit) Szép a rigófütty | a lármás nyári erdőn, tiszta vízbe | a fürge pisztráng, halvány lány az ágyon. (Kosztolányi Dezső) Körötted hét szép csillag ég… (Radnóti Miklós)
  • 3. Olyan <műalkotás>, amely – tartalmi és formai szempontból bizonyos művészi követelményeknek eleget téve – művészi élményt nyújt, gyönyörködtet. Szép festmény, kép, szobor; szép dráma, regény, vers; szép dal, opera, zenemű; szép épület, híd, templom. A drámának szép a nyelve, a stílusa. □ S a velszi bárdok kézbe-csaptanak S pihentető, szép énekeket mondtak. (Ady Endre)
  • 4. Olyan <dolog>, amely külsejére, megjelenésének, ill. kifejezésének formájára nézve tetszetős, de tartalmi szempontból üres, értéktelen v. helytelen, hazug. Szép ígéret, szó; szép elgondolás, terv; szép szín alatt: tetszetős ürüggyel; szép színbe öltöztet v. (ritka) rejt vmit: tetszetős formába öltözteti. □ Ha… beteljesítted volna szép | igéretid –, legengedelmesebb | lett volna Biberách. (Katona József) Szép színbe rejti undok űzletét. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) || a. Tetszetős módon öltözött <személy>. □ Elállt szeme szája… a szép tiszt uraknak. (Vas Gereben)
  • II. Örömet, gyönyörűséget adó, az életet kellemesebbé, jobbá tevő; kedvező, kedves.
  • 1. Olyan <személy, dolog>, aki, amely közel áll vkihez, kedves vkinek, akit, amit szeretünk. Szép magyar hazánk. □ Szülőföldem szép határa! | Meglátlak-e valahára? (Kisfaludy Károly) Vidám napod mosolyg ismét reám, Hű gyermekedre, édes szép hazám! (Petőfi Sándor) || a. (régies) <Megszólításban:> kedves. Szép húgom; szép öcsém. □ Szép öcsém, miért állsz ott a nap tüzében? (Arany János) Szép proletár, hova mégy? No fiam, nézd, állj meg a szóra! (József Attila)
  • 2. Olyan <eset, tény, foglalatosság>, amely kedvező voltánál fogva örömet, boldogságot szerez az embernek. Szép előrehaladás, szerencse. Szép foglalkozást választott. Szép munkát kapott. Ez olyan szép, hogy nem is igaz. □ Ah élni, élni. Mily édes, mi szép! (Madách Imre) || a. Kedvező helyzetet, jó életet biztosító <állás, rang>. □ Nekem szép állásom van, de rossz gazdák vagyunk feleségestűl együtt. (Tompa Mihály)
  • 3. Olyan <élet, életkörülmények, időszak>, amelyben sok kellemes élményt, örömet, boldogságot él át vki. Szép fiatalság; szép napok, évek, idők; az ifjúság legszebb éveiben; a legszebb férfikorban: kb. a 40. és 50. életév között; széppé, szebbé teszi az életet. □ Oh Melinda! eltűnt | a szép idő. (Katona József) Imre grófra… szép napok virradtak. (Tolnai Lajos) Nincs semmi szomorítóbb, | mint emlékezni régi szép időre | nyomorban. (Babits Mihály–Dante-fordítás) || a. Jóval biztató. Szép jövő; szép kilátás a jövőre; szép remény. □ Az én apám… beszél nekem egy szép jövőről Szerelmesen. (Ady Endre) Óh, hátha jő a tiszták s boldogok Szűz birodalma, a szebb, új világ. (Tóth Árpád)
  • 4. Kellemes, tiszta, derűs <idő, időjárás>. Szép este; szép hajnal; szép idő van; szép napjavan vkinek; szépre fordult az idő; szép reggel. □ Csikorgó hideg, tiszta idő volt,… a szép fehér éjszakákból való. (Mikszáth Kálmán) Ma szép a nap, gyönyörű szép: | ily napon volna halni szép. (Babits Mihály) || a. <Köszöntésben:> kellemes, kedvező. Szép jó reggelt (kívánok)!
  • III. (választékos) Erkölcsi tekintetben kiváló, jó.
  • 1. (választékos) Olyan <egyéniség>, akinek erkölcsi és esztétikai értékei, képességei összhangban állnak egymással; harmonikus. Szép jellem. □ Akkor eszembe jutott alacsony hajlékotok, ebben Mind kicsinyecske, de a gazdának lelke nagy és szép. (Petőfi Sándor) Szélvész verte, szép, nagy szívekre vár itt Egy sötét ország. (Ady Endre)
  • 2. Barátságos, jóindulatú, szelíd <beszéd, magatartás>. Szép köszöntés; szép szó: a) barátságos, kedves beszéd vkihez: b) burkolt formájú, nem egyenes felszólítás; enged a szép szónak; itt a szép szó többet használ, mint az erőszak; hajlik v. hallgat a szép szóra; elérti a szép szót; nemérti a szép szót. Szép szóval többre megyünk. □ Valahára fogott rajtad a szép szó. (Arany János) Három napig tartotta… tyúkkal, kaláccsal és szép szóval. (Mikszáth Kálmán)
  • 3. Elismerést érdemlő <cselekvés, magatartás>. Szép egyetértés; szép gesztus; szép igyekezet; szép összjáték; szép példa. Szép tőle, hogy eljött. Ez nem volt szép tőle. Az már igazán nem volt szép! □ Az ég megáld ily szép hűségedért. (Vörösmarty Mihály) Az uram fölkereste, kétszáz pengőt kért kölcsön. Ő ezt szó nélkül átnyújtotta… Szép, nemes cselekedet volt. (Kosztolányi Dezső) || a. (gúnyos) Megrovást érdemlő, szégyellni való, rossz <cselekedet, magatartás, eset>. Mondhatom, szép dolog, amit csináltál! □ No, szép tőled… felém se nézel. (Kosztolányi Dezső)
  • 4. Ismert és becsült <név, hírnév>. □ A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy híréhez. (Petőfi Sándor) Egyszer, mint a zápor, kezdenek rászállni Az elaggott ősznek gyenge szép leányi: Bokréták, virágok; – télizöld növények, Melyek, mint a szép hir, halálban is élnek. (Arany János)
  • IV. A maga nemében kiváló, kifogástalan, helyes.
  • 1. Olyan <tárgy>, amelynek alkatában, felépítésében, megjelenésében kiválóan és tetszetősen nyilvánul meg célja, rendeltetése, lényege. Szép búza, gyümölcs, szőlő; szép gép, készülék, szerszám. Szép lakásod van! □ Tó szigetje édes honná, Sátoruk lőn szép otthonná. (Arany János)
  • 2. A maga nemében helyes v. helyénvaló <cselekvés, magatartás, intézkedés>. Szép beszéd, olvasás; szép elhatározás, lépés, sakkhúzás. Szép hangsúllyal beszél. □ A főispán belépett, s a legszebb németséggel kezdett vele társalogni. (Mikszáth Kálmán)
  • 3. (gyak. gúnyos) Erkölcsi v. más szempontból esetleg káros v. elítélendő, de a maga nemében tökéletes, saját típusát kiválóan megtestesítő (dolog). Szép hamisítás; (orvostudomány) szép eset: vmely betegségnek tipikus esete; szép lövés. Mennél csúnyább a majom, annál szebb. □ Ez volt aztán a szép kelepce. (Jókai Mór) Ők ütnek örökkön Szép, póri ütéssel S én ellágyult öklöm Alighogy mutogatom. (Ady Endre) A művész élvez egy erős színt,… a klinikai tanár egy jellegzetes "szép" kórképet. (Babits Mihály)
  • 4. (gúnyos) A használt szóval jelölt fogalom lényegének meg nem felelő v. éppen ellenkezője annak, amit azzal a szóval jelölni szoktak. Szép madár. Szép boldogság az olyan házasság, ahol folyton veszekszenek! □ Madár is van olyan, aki majd úgy beszél, mint az ember. – Szép madár, aki a falubeli lányokat mind elbolondítja. (Jókai Mór) || a. (gúnyos) Szép kis…: vmilyen tekintetben elítélendő, megrovandó. → Csinos v. szép kis história. Szép kis társaság ez, mondhatom! □ No szép kis oroszlán, ki a bajban itthágy! (Jókai Mór)
  • V. Nagyság, ill. nyomósítás, ráhagyás, igenlés kifejezéseként.
  • 1. Megbecsülést érdemlően nagy; jókora, jelentős, tetemes. Szép állomány; szép bevétel; szép eredmény; szép fizetés; szép forgalom; (ritka) szép ideje már annak: meglehetősen hosszú idő telt el már azóta; szép kort ért meg; szép összeget kap; szép pénz: nagy összeg; szép számban: meglehetősen nagy számban; szép számmal: meglehetősen sokan. □ A közönség szép számmal volt. (Vörösmarty Mihály) Szép kerek összeg volt az abban a szűk világban. (Mikszáth Kálmán) || a. (régies) Előkelő, ill. örömet, tetszést keltően nagyszámú; tekintélyes <társaság, vendégség, vendégsereg>. □ Megholt-é valaki, vagy pedig született, Hogy ennyi szép vendég egy házhoz gyülhetett. (Csokonai Vitéz Mihály) Szép társaság lesz együtt. (Tolnai Lajos)
  • 2. <Néhány időhatározóval kapcsolatban, főleg hangulatos elbeszélésben, határozott tartalom nélkül, arra való utalásként, hogy valami nem várt, meglepő v. kellemetlen dolog következik be> Egy szép napon azzal állított be hozzánk, hogy… Egy szép reggel arra ébredtünk, hogy… □ Egy szép reggel apám hívatja az iskolamestert. (Arany János) A könyveket egy szép napon öblös hátikosárban átszállították hozzánk. (Mikszáth Kálmán)
  • 3. (bizalmas) <Ellenvetéssel járó ráhagyás kifejezésére:> helyes ugyan, jól van, rendben van, (de…). Ez mind szép, de…; szép, szép, de… □ Ez mind igen jó, mind valóban szép, De még ezzel nem tettetek sokat. (Petőfi Sándor) Miket elsorolál, az ugyan mind szép… (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
  • II. határozószóként (a határozószói érték többféle fokán)
  • 1. <Módhatározó előtt, annak értelmét fokozva:> nagyon finoman, feltűnés, zökkenő nélkül. Szép csendesen: a) nagyon csendesen; nyugodtan és csendesen; b) észrevétlenül; szép lassacskán: fokról fokra; apránként; szép lassan: csendesen és nem sietve; szép módjával; szép nyugodtan; szép óvatosan; szép szerényen; szép titokban. □ Ha megcsókolsz, ajkaimra Ajkadat szép lassan tedd. (Petőfi Sándor) Mikor a vesztőhelyre kivitték, maga szép nyugodtan levetkőzött. (Jókai Mór) || a. A követelménynek, kívánságának megfelelően. Szép sorjában. □ Azóta szép tisztességesen él. (Jókai Mór)
  • 2. (egyéb határozó előtt mértékhatározóként) Megfelelő, kívánt, örvendetesen nagy mértékben. Szép nagyra nőtt a disznó. Szép ropogósra sült perec. □ Süssétek: aztán szép pirosra, te! (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
  • 3. (ritka) A kevés és a sok fokozására:FD:"Példa"/FD:"Példa"BD+BDFD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"RD:"Jelentés1",CHBHBD+EHBDIT+ITIT+ITRD:"Jelentés3",CHBHBD+EHBDFD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"BD+BDFD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"RD:"Jelentés3",CHBHBD+EHBDFD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"RD:"Jelentés3",CHBHBD+EHBDFD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"BD+BDFD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"BD+BDFD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"RD:"Jelentés3",CHBHBD+EHBDFD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"RD:"Jelentés3",CHBHBD+EHBDFD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"BD+BDFD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"RD:"Jelentés1",CHBHBD+EHBDFD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"RD:"Jelentés1"BD+BDIT+ITIT+ITRD:"Jelentés1"BD+BD