Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÖSSZEÍR tárgyas ige
  • 1. <Két v. több szót egy összetett szónak véve v. más okból> hézag, betűköz nélkül ír egymáshoz; egybeír. A magyarban az igekötőt, ha közvetlenül az ige előtt áll, összeírjuk az igével. Ezt a két szót újabban összeírják. □ Se a névelőt, se a mutató névmást nem lehet összeírni valamely más szóval. (Arany János)
  • 2. <Nagyobb számú személyt v. tárgyat, ill. rájuk vonatkozó adatokat> hivatalos kimutatások céljaira v. más okból írott jegyzékbe foglal. Lajstromba, leltárba, nyilvántartásba ír össze vmit, vmiket. Összeírják az állatállományt. Népszámláláskor összeírják az ország lakóit. Az igényléseket már összeírták.
  • 3. (kissé rosszalló) <Költő, író, tudós változatos tárgyú, tartalmú és rendsz. egyenetlen értékű műveket, ill. vmely műben különféle, csak többé-kevésbé odatartozó gondolatokat> nagyobb számban ír. Rengeteg könyvet összeírt. Mindenfélét összeírt. Hogy miket össze nem írt ebben a legújabb regényében! □ Sok verset írtam én már össze, S nem mindenik haszontalan. (Petőfi Sándor) A költő elbúsultában még összeírt egy csomó verset. (Jókai Mór)
  • összeírható; összeírott v. összeírt.