Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KITELIK tárgyatlan ige, (tájszó) kitellik
  • 1. <Hízás következtében> teltté válik; meghízik. Egészen kitelt az arca. □ [A legény] nagyot … nőtt, ki is tellett. (Eötvös Károly)
  • 2. <Bizonyos egészet alkotó időtartam> elmúlik, eltelik. (átvitt értelemben is) Kitelik az ideje, szolgálata: el kell mennie. Kitelt az esztendeje. □ Ne sírj, bundás, ne sírj! Kitelik az idő, Nekem is volt, de már letelt A három esztendő. (népköltés) Kitelt az év, a perc lejára. (Arany János) || a. (ritka) <Egyezség, szerződés, ill. ennek határideje> lejár. □ Szerződménye rég kitelt. (Kemény Zsigmond) Még csak újévben telik ki a szerződés. (Móricz Zsigmond) || b. (népies) Kitelt a becsülete: kifogyott a becsületből; elvesztette az emberek megbecsülését. □ Kitelt a franciáknál A király becsűlete. (Petőfi Sándor)
  • 3. Kitelik vmiből vmi: vminek anyaga, mennyisége, nagysága elegendő vmire; elkészíthető belőle vmi. Ebből a szövetből két ruha is kitelik. □ Ami az én apróbb verseimet illeti: nem hiszem, hogy belőlök egy kötet kitelnék. (Arany János) A kettőből mégis csak kitelt egy jókora történet. (Mikszáth Kálmán) Már akkor annyi sár volt a nadrágomon, hogy három fecskefészek kitellett volna belőle. (Gárdonyi Géza) || a. (átvitt értelemben) Vmiből kitelik (vmi): elég vmire, vmihez. Kitelik az idejéből. □ Vén kabátom, … Válópörünk egy szavamból kitelék, Csak egy szóval mondtam volna: menj öreg, Most te hitvány sipka volnál legfölebb. (Arany János)
  • 4. Kitelik vhonnan, vkitől v. (ritka) vmiből: bizonyos mennyiségben rendelkezésre áll, vhol, vkinél megvan. □ Egész fegyvertár volt a keze ügyében: Mind a háztul telt ki, nem vették azt pénzen. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben) Kitelik vkitől: vki képes vmire, megvan a képessége, tehetsége hozzá, hogy megtegye; megteheti. Kitelik tőle, hogy fizessen. □ Hát majd én írok ön helyett mindenféle nevetséges furcsaságot, ami öntől magától ki nem telnék. (Jókai Mór) || b. (átvitt értelemben, gyak. rosszalló) Kitelik vkitől vmi: vki hajlandó, képes (2) vmire, hajlandó megtenni vmit; olyannak ismerjük, hogy a szóban forgó dolog megtételét feltehetjük róla. Kitelik tőle, hogy eljön. Kitelik tőle ilyen gonoszság. Ettől minden galádság kitelik. (rosszalló) Minden kitelik tőle: minden rosszra kapható; minden rosszat hajlandó elkövetni. □ Csak haszonért áll a szent zászlóhoz. Ez minden bitangtól kitelik. (Petőfi Sándor) Kitelik tőle, hogy bolonddá tartott. (Csiky Gergely) Ha nem találna nálad gyors hitelre | olvasó, amit mondok, nem csodálnám, | a kétkedés még tőlem is kitellne. (Babits Mihály–Dante-fordítás)
  • 5. (ritka, régies) Vmiből kitelik: vmiből áll. □ Eddig mind a kettőnél csak abból telt ki a háború, hogy nagy tömegekben kis csapatokat megrohant. (Jókai Mór)
  • Szólás(ok): ld. folt.
  • kitelés; kitelő; kitelt.