Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KIOLLÓZ tárgyas ige
  • 1. (ritka) <Újságból, folyóiratból vmely cikket v. részletet> ollóval kivág magának, rendsz. megőrzésre. A megjelölt részeket ki kell ollózni. □ Feláldoztam egy számot, kiollózván belőle az illető verset. (Arany János)
  • 2. (átvitt értelemben, rosszalló) <Vmely írásműből egyes részeket> a forrás megnevezése nélkül kiír, és a maga műveként tüntet fel; ollóz. □ Maga ezt az egész unalmas történetet szóról szóra az Ezeregyéjszakából ollózta ki. (Karinthy Frigyes) || a. (sajtónyelvi, gyak. rosszalló) <Újságokból kőnyomatosokból, hosszú cikkekből stb.> ollóval részeket vagdal ki, s ezeket a forrás megnevezése nélkül teszi közzé. □ Az újdonságait kilenc más lapból szokta kiollózni. (Jókai Mór)
  • kiollózás; kiollózgat; kiollózható; kiollózó; kiollózott; kiollóztat.