Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
I. határozószó, középfok: → kijjebb [e], felső fok: legkívül [e] v. (a 2. jelentésben) legkijjebb [e-e]
1. Vmely test, tárgy külső oldalán, felszínén. A kívül fehérre meszelt ház szobái tapétásak. A fal kívül már megszáradt, de belül még nedves. A csomag kívül megsérült, de tartalma épségben maradt. A könyv kívül szép, de nyomása nem kifogástalan. □ Gyümölcs unszol, friss balzsamu: Kívűl arany, belől hamu. (Arany János) || a. Külsején (nézve), külsejét tekintve, kívülről (nézve). □ Vasaló! Belül tűz, kívül vas! (Gelléri Andor Endre)
2. Vmely zárt v. zártnak tekintett terület, tér, test határvonalától, felszínétől kifelé eső területen, térben, külső oldalán levő helyen; kinn. Kört formáltak a gyerekek, a farkas kívül volt, a bárány belül. □ A sátrak el voltak rekesztve korláttal, Kivül fegyveres nép és tömérdek ember. (Arany János) || a. <Lakással, épülettel, házzal ellentétben:> a folyosón, az udvaron, a kertben, az utcán, a téren, a szabadban. Kívül tágasabb ←. □ Hej kivűl is, hej belűl is, Ki van itthon, ha beteg is? (Vörösmarty Mihály) Odabenn a Kutyakaparóban | Igy forog a világ, | Ily szomorún, s az ember vidámabb | Dolgot kivűl se lát. (Petőfi Sándor) Mari kisasszony csendült meg kívül egy hang. (Mikszáth Kálmán) [A vonatban] a gyertyavilág | csak megszűkítette a mindenséget a puszta fák | kívül rekedtek. (Babits Mihály)
3. <Személyről szólva>: testének külsején; külső formájában, megjelenésében, magatartásában. Kívül csupa báj, kedvesség, de a szíve hamis. || a. <Az ember testével v. gyak. belső világával, érzelmi életével ellentétben:> az érzékelhető külső világban. □ De Toldinak a szó szivébe nyilallik, És olyat döbben rá, hogy kivül is hallik. (Arany János) Könnyítsd kívül az éjszakát, | bús szívünkben a rettegést. (Babits Mihály)
4. Vmely emberi közösségbe, ennek tagjai közé nem tartozva, oda nem számítva. Azok, akik kívül álltak (voltak, maradtak), nem láthatták, mi történik az egyes pártokon belül.
5. (ritka) Kint levő helyről (befelé). Onnan kívül hang hallatszott.
6. (ritka) Kívülre. Ne tedd a paplan alá a kezed, tedd kívül. □ Erővel fogtál vendéget; S úgy jártál, hogy az lett az úr, S ő szorított kívül téged. (Jókai Mór) Udvariasan kívül térült a járó [= járda] szélére. (Gárdonyi Géza)
7. Kívülről: a) kívül (I. 1, 2,) levő helyről, külső részről, külső környezetből. Kívülről befelé terjed a fertőzés. Kívülről kopogás hallatszott. Kívülről jön a támadás. □ Én vagyok, felelt kívülről a Szekszti kisasszony hangja , a reggelit hoztam. (Krúdy Gyula) [A vonatban] hallottuk, hogy csikorogva surol | a kocsik kereke de ezenkívül semmise hatolt ide kívülről. (Babits Mihály); b) vminek a külső oldala felől. A kerítést, a falat kívülről megtámasztották. c) vminek a külső oldalán. A fal kívülről már száraz; d) vmely terület, tér, test határvonalától kifelé eső területen, térben. Én kívülről álltam. □ Kezdődik ismét a sétálás a Paradicsomkert kerítése körül, kívülről. (Gárdonyi Géza); e) vmely személy külső megjelenésében, magatartásában. Kívülről nézve: ha a külsejét tekintjük. Ez az ember kívülről csupa előzékenység, de a szíve álnok. □ A gondolatok bent vannak a koponya mögött; kívülről nézve Pál csak egy rongyos pusztai ember. (Tömörkény István); f) <vmely közösséghez viszonyítva> nem odatartozó, távol álló külső emberként. Az egyesület tevékenységét kívülről a megtartott előadások és a kiadványok alapján ítélik meg. g)* könyv nélkül; fejből; betéve. Kívülről tud, megtanul vmit. □ Csokonai Lilla-dalait kívülről tudta. (Kosztolányi Dezső)
8. Kívülre: kívül (I. 1, 2) levő helyre, részre; a külső oldalra, a felszínre. Én bent maradok, te állj kívülre!
II. névutó (rendsz. -n ragos szóval, ill. rajta személyragos határozószóval, azzal együtt értve)
1. A névszóval v. határozószóval kifejezett zárt v. zártnak tekintett terület, tér, test határvonalától, felszínétől kifelé eső területen, térben, külső oldalán levő helyen. Az erdőn, a körön, a barlangon kívül. □ Ha őkeeme [= őkelme] nagy kisasszony nem lett volna, bizony kivűl temetnék ám a keresztyén temetőn. (Arany JánosShakespeare-fordítás) 11 (ragtalan főnévvel v. ragtalan névmással) (elavult) || a. A névszóval v. határozószóval kifejezett ház, épület, lakás falaitól be nem zárt térben. A házon, az istállón kívül; → házon kívül van. || b. Lakott terület határán túli külső területen. A falun, a városon kívül. || c. Az elhatároló tárgy külső oldala közelében v. az azon túli területen. A kerítésen, a határon kívül. || d. (jogtudomány) Birtokon kívül: a vagyontárgy tényleges birtoklásában akadályozva, azt ténylegesen nem tartva birtokában. || e. <Személlyel kapcs., az ember testével v. gyak. belső világával ellentétben:> a hozzá képest külső világban. Rajta kívül álló okokból.
2. Vmely emberi közösségbe, ennek tagjai közé nem tartozva, oda nem számítva. A minisztériumon, a párton, a szakszervezeten kívül.
3. (ritka) Az elhatároló tárgy külső oldala közelébe, azon kívülre. Tedd a kerítésen kívül azt a kapát! □ Alig is vártam, hogy kívül kerüljek az ajtón! (Gárdonyi Géza) Megfogtam [az anyósomat], felemeltem, kívül tettem az ajtón. (Móricz Zsigmond)
4. (átvitt értelemben) <Csak egyes szókapcsolatokban.> Az -n ragos névszóval kifejezett fogalomba bele nem foglalva, attól elkülönítve, abból kizárva. → Figyelmen kívül hagy; → hatályon kívül helyez (tesz, tétetik); házasságon kívül született gyermek: házastársi v. élettársi kötelékben nem élő anyától (szülőktől) sz. gy.; → kérdésen kívül; → törvényen kívül helyez; → versenyen kívül indul; → veszélyen kívül van; kívül esik ← vmin. □ Az 1848-ik évi lényeges törvények hatályon kívül tétettek. (Deák Ferenc) Illy eredményteljes [= eredményes] szabályok létesítése a megyék hatáskörén kivül esik. (Kemény Zsigmond) Idéztelek székemhez, nem jövél, Tudod törvényen kivűl helyezélek. (Madách Imre)
5. Az -n ragos névszóval, ill. a személyragos határozószóval jelölt személyt, dolgot nem számítva, tekintetbe nem véve. Rajtunk kívül senki sem volt ott. Ötünkön kívül mindenki ott maradt. A bátyáimon kívül mindenki megjelent. Egy ruhán kívül minden holmiját elvesztette. 51 (ragtalan főnévvel v. ragtalan névmással) (elavult) □ A nagy világon e kivül Nincsen számodra hely. (Vörösmarty Mihály) || a. Soron kívül: az előírt sorrendet figyelembe nem véve, sorban másokat megelőzve.
6. Vmihez hozzászámítva, még azon felül; mellett. Versein kívül regényei is híresek. A tehetségen kívül szorgalomra is szükség van. □ A cellában az ágyon kívül egy szék az irgalmas testvérnek. (Ambrus Zoltán) Bejön a keszeg Tóni, az, akinek csúfságán kívül még púpot is adott a sors. (Gelléri Andor Endre)
7. <Csak egyes szókapcsolatokban:> nélkül. → Önhibáján kívül; → tréfán kívül; → tudtán kívül. □ Becsületére válik szivének, kétségen kivül. (Arany János)
8. (ragos alakok) Vmin kívülre: a szóban forgó tárgyon, elválasztó vonalon kívül eső helyre; vmin kívülről: a szóban forgó tárgyon, elválasztó vonalon kívül eső helyről. Ültess a kerítésen kívülre egy hársfát. Onnan a kerítésen kívülről vedd be ezt a lécet.