Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

IRKÁL ige -t, -jon
  • 1. tárgyas Ismételten v. foglalkozásszerűen, nagyobb szellemi igény nélkül, rendsz. gyakorlati céllal v. teljesen céltalanul ír vmit (vkihez v. vmire). Kérvényeket, leveleket irkál; számokat irkál a dobozokra, a falra, a táblára. □ A nagyobbik kisleány már tizenhat múlt … Tán irkált is már szerelmes évődéseket a vén kuglizóasztalra. (Kaffka Margit) || a. (tárgy nélkül) Az ülés alatt egy papírra irkált. □ Egy csomó hitelező káromkodott … Még egy darabig irkáltak utána, hol neki, hol az apjának, de miután választ nem kaptak, elmaradoztak apránként. (Mikszáth Kálmán)
  • 2. tárgyas (tárgy nélkül is) (a tárgy mindig többes számban) (rosszalló) <Sok, de rendsz. értéktelen v. nem különösen értékes irodalmi művet> ír. Rossz regényeket, verseket irkál; a helyi lapokba irkál. □ Már akkor kezdettem deák verseket irkálni. (Vörösmarty Mihály)
  • Igekötős igék: aláirkál; beirkál; felirkál; kiirkál; leirkál; megirkál; odairkál; összeirkál; ráirkál; teleirkál.
  • irkálás; irkáló; irkált.